"Az együttműködés újrakezdése volt talán a legfontosabb" - mondta a miniszter, aki a felmerülő kérdések közül megemlítette a magyarországi holokauszt-túlélők anyagi-szociális helyzetét, a magyarországi zsidó temetők ügyét, valamint a holokauszt megjelenítését a köznevelésben. Emlékeztetett, négy témát a kormány kezdeményezett, négyet pedig zsidó szervezetek.
A Józsefvárosi pályaudvaron létesülő Sorsok Háza ügyében Lázár János közölte: "a szakmai program és a belső tartalom tekintetében a magyar kormány konszenzusos megoldást hoz létre". A szakmai koncepció kialakításában a kabinetnek szüksége van a magyarországi zsidó szervezetek támogatására és a nemzetközi zsidó közösség segítségére - jelezte. A Mazsihisz korábban feltételekhez kötötte együttműködését a Sorsok Háza-projektben a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal. Az egyik ilyen feltétel az volt, hogy a kiállítás történelemfelfogásának a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs és Kutatóközpont kiállításának általánosan elfogadott történelemszemléletén kell alapulnia.
A miniszter úgy összegzett, hogy a kifejezetten együttműködő hangulatú keddi megbeszélésen a kormány és a zsidó szervezetek közötti minden konfliktuspont szóba került, de ezek mindegyikét nyitott kérdésnek tekintik, a cél pedig az, hogy a következő alkalommal minél többet le is zárhassanak.
Elmondta, hogy a következő tanácskozást decemberben tartják, amelyre meghívják az igazságszolgáltatás vezetőit és a szakminisztereket is, hogy áttekintsék az antiszemita jelenségekkel szembeni zéró tolerancia elvének érvényesülését.
Lázár János kérdésre megerősítette, valóban felkérte Zoltai Gusztávot, a Mazsihisz volt ügyvezető igazgatóját, hogy több évtizedes közösségszervező tapasztalatait felhasználva adjon tanácsokat a Miniszterelnökségnek - személy szerint neki - "adott esetben vitás kérdésekben". "Ez korántsem jelenti, hogy mindenben egyetértenénk, vagy hogy ő elvtelen támogatója lenne a mi politikánknak. (...) A mi munkánkban szükség van jó néhány olyan ember véleményére is, aki egyáltalán nem tartozik a szekértolóink közé (...), mégis megpróbálja a megoldás felé vinni a dolgokat" - fogalmazott a Miniszterelnökség vezetője.
Lapunknak az ülés után Heisler András, a Mazsihisz elnöke pozitívnak értékelte, hogy háromnegyed év után elkezdődött a párbeszéd a kormány és a Mazsihisz között. Úgy vélte, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyitott volt, több témában is jelezte segítőkészségét és együttműködési szándékát. Így például a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga kapcsán - amelyből a zsidó szervezetek a Sorsok Háza létrehozása helyett, az Együttélés Háza kialakítását javasolták -, amely projekthez a szervezeteknek saját fedezete nem volna.
A Mazsihisz elnöke egyébként "nagyon biztatónak" tartja, hogy a Sorsok Házával kapcsolatban ígéretet kaptak a kormánytól, a kiállítást "csak konszenzusos megoldással" fogják megnyitni, tehát csak akkor, ha a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek is egyetértenek annak a szakmaiságával. A távirati irodának Heisler úgy fogalmazott, nagyon sok kérdéssel kapcsolatban a kormánynak és a zsidó szervezeteknek még "dolgozniuk kell azon, hogy eljussunk a megoldásig".
Zoltai Gusztáv kinevezésével kapcsolatban Heisler András úgy nyilatkozott, "megvan a véleménye róla, de azt nem kívánja megosztani" a nyilvánossággal. A tanácsadói kinevezés az elnök szerint mindenkit meglepetésként ért.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a kerekasztalt "a produktivitás és a konstruktivitás irányába tett lépésként" értékelte a sajtótájékoztatón. Kiemelte a több mint 7000 Magyarországon élő holokauszt-túlélő szociális helyzetét. A vezető rabbi elmondása szerint a kerekasztalon a kormány fontos programpontokat mondott. Az EMIH részéről két külföldi támogatója révén egymillió dollárt hoz Magyarországra, hogy felépülhessen egy idősek otthona a túlélők számára.
A Sorsok Házáról Köves Slomó azt mondta, már maga az intézmény "óriási lehetőség". Kiemelte, a történelmi hitelesség mellett az a legfontosabb kérdés, hogyan adódik át az a tartalom, ami benne van. Ezért a kerekasztalon a vezető rabbi javasolta, hogy a szakértőkön kívül az EMIH, illetve a Mazsihisz felkérésére független értelmiségiek is mondjanak véleményt a kiállításról: arról, hogy szerintük milyen hatással lesz a kiállítás arra a sok ezer gyerekre, aki meg fogja nézni, és akiknek a holokauszthoz és a magyarországi zsidósághoz való hozzáállását befolyásolni fogja.
Lázár János még augusztus közepén jelentette be a fórum összehívását. A mai ülés napirendjére javasolta a zsidó temetőkről és az antiszemitizmus monitorozásáról való tárgyalást. Tizennégy zsidó szervezet a Sorsok Házáról, az oktatási együttműködés továbbfejlesztéséről, a zsidó civil élet támogatásáról és a progresszív zsidó egyházak státusának áttekintéséről egyeztetett.