A pénzintézet annak a törvényi vélelemnek a megdöntését kísérelte meg a perben, amely szerint tisztességtelenek és érvénytelenek az általános szerződési feltételeiben, illetve a devizahiteles szerződéseiben az egyoldalú szerződésmódosításokat - kamat-, díj- és költségemelést - lehetővé tevő kikötések.
A bíróság szóbeli indoklása szerint a kereset egyes részeit érdemi vizsgálat nélkül utasította el, másutt pedig azzal érvelt, hogy a devizahiteles törvényben rögzített elveknek nem feleltek meg az egyoldalú szerződésmódosítást megengedő kikötések. Így az oklista példálódzó felsorolása nem felelt meg a tételes meghatározottság elvének, illetve egyes megfogalmazások túl általánosak voltak, ezért nem feleltek meg az átláthatóság, egyértelműség törvényben rögzített elvének. Ilyen volt például a bank "pénz- és tőkepiaci zavarokra" vonatkozó szerződéses kitétele, mely a bíróság szerint a fogyasztó számára nem átlátható megfogalmazás.
A bíróság elvetette azt a felperesi érvelést, hogy a pénzintézet szerződéses rendelkezései külön-külön ugyan nem, de egységes rendszerként megfelelnek a törvényben rögzített elveknek. Azzal a felperesi érveléssel kapcsolatban, hogy a bank szerződéses kikötései az éppen hatályos jogszabályoknak megfeleltek, a bíró szóbeli indoklásában kitért a Kúria egy korábbi állásfoglalására, mely szerint attól még lehet egy szerződés tisztességtelen, hogy nem ütközik jogszabályba.
Továbbá a bíró leszögezte azt is, hogy a nyáron elfogadott és a bankok által indított perekben 2004 és 2014 közötti fogyasztói kölcsönszerződésekre, szerződésmódosításokra alkalmazott devizahiteles törvény nem ütközik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába. A törvényszék első fokon elutasította a pénzintézetnek az eljárás felfüggesztésére vonatkozó indítványát, illetve azt a kérését, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához.
Az elsőfokon pervesztes pénzintézet jogi képviselője az ítélethirdetést követően nem válaszolt az újságíróknak arra a kérdésre, hogy fellebbeznek-e a kereset elutasítása ellen. A per sajátos abból a szempontból, hogy az alperes magyar állammal szemben a felperesi oldalon a szeptember végéig magyar állami tulajdonba kerülő MKB Bank Zrt. áll. A bíróság az alperes magyar állam több mint nyolcmilliós perköltség igényéből mintegy hárommillió forintot ítélt meg.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az Impuls-Leasinget halasztották
Szeptember 23-ra halasztotta a határozat kihirdetését az Impuls-Leasing Hungária Pénzügyi Lízing Zrt. magyar állam elleni devizahiteles perében a Fővárosi Törvényszék.
A felperes lízingcég keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban a devizaalapú fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességesek és érvényesek.
A tárgyalás során a pénzügyi cég kiemelte, hogy a gyakorlati eljárás során mindig megfelelő tájékoztatást kapott a fogyasztó.
A tárgyaláson a magyar állam jogi képviselője a gyakorlati alkalmazás figyelmen kívül hagyását kérte a törvényszéktől, mivel az nem tartozik a mostani peres eljárás hatálya alá.
A végzés kihirdetése után a felperes jogi képviselője, Kiss Róbert az MTI-nek úgy nyilatkozott: a lízingcég kérdéses szerződéseiben az egyoldalú módosítás kizárólag a referencia kamatláb változása alapján, tehát a vizsgált időszakban a fogyasztóknak kedvező irányba történt - még akkor is, ha ezt az ügyfelek az árfolyamkülönbségek miatt a havi törlesztőrészleteknél esetleg nem így érzékelték.
Így amennyiben a törvényszék elutasítja a lízingcég kérelmét, a vállalat érvényesítheti az ügyfelekkel szembeni elszámolási jogát és visszaigényelheti a fogyasztóknak nyújtott kedvezményeket - hívta fel a figyelmet a felperes jogi képviselője.