Bár a tavaly decemberi Ab-döntés megsemmisítette az úgynevezett ügyáthelyezés intézményét - minek okán a vidéki bíróságok többek között a BKV- és a Sukoró-pert is "visszadobtak" a Fővárosi Törvényszéknek - a végső szót a Kúria mondta ki. Bár az Ab döntéséből egyértelműen kiolvasható, hogy alaptörvény ellenes az ügyáthelyezés, a Kúria végzésében kimondta: mind Handó Tünde OBH elnök kijelölő döntése, mind az Alkotmánybíróság eljárása irreleváns. Kizárólag az számít, hogy az ügyet már elkezdték tárgyalni Kecskeméten. A „megelőzés elve” alapján az a bíróság viszi végig az eljárást, amelyik az első lépést megtette.
A döntés után Kádár András, Hagyó Miklós ügyvédje lapunknak elmondta: tudomásul veszik a Kúria döntését, mellyel "visszahelyezte" a pert Kecskemétre, de a lépés törvényességét nem ismerik el, hiszen az "akármire hivatkozott is a Kúria, ellentmond az Alkotmánybíróság döntésének, mellyel megsemmisítette az ügyáthelyezést lehetővé tevő jogszabályt alaptörvény-ellenesség miatt."
Az első tárgyalási napon az ügy 15 vádlottja korábbi vallomásainak tartalmi kivonatát olvasta fel Hadnagy Ibolya bírónő. Várhatóan erre még két tárgyalási napot szán a Kecskeméti Törvényszék, majd érdemben “folytatódhat” a BKV-per.