A műsor szerkesztői valószínűleg a humor kedvéért hagyták benne az adásban az öregurat. Persze, ilyen maskarádé nélkül is akadtak jónéhányan - valószínűleg mindet be sem mutatták -, akiknek teljességgel hiányzik a reális önértékelő képessége.
Sőt, akadt olyan fiatalember is, aki meg volt győződve arról, hogy éneki és tánctudásával a legjobbak közé kerül, míg végül négy nemet kapott a zsűritől.
A pszichológusoknak hálás terep lehetne, hogy megrajzolják az ilyen emberek portréját, motívációját. Bár nem biztos, hogy egységes háttere van az ilyen végletesen elfogult önbecsüléseknek. Ez lehet éppen a környezet hibája, amikor - talán kíméletből - soha nem szembesítették a teljesítményük értékeivel, illetve értéktelenségeivel.
Lehet persze olyan személyiség is, amelyik úgy hiszi, hogy a nyilvánosság segítségével kell igazolni, hogy valójában nincsenek is kisebbségi komplexusai.
S persze nem utolsó motívációs tényező a győztes tízmillió forintos jutalma. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezen az első válogatáson - ahol mellőzték a műsorvezető fecsegéseit és közhely-kérdéseit -, legfeljebb a "lihegőben" szóltak néhány szót a színpadról érkezőkhöz, meglepően sok tehetséget talált az új zsűri. (Illetve csak egyetlen személy új Tóth Gabi, Alföldi Róbert és Szikora Robi mellett, az Amerikából hazahívott Little G., polgári nevén Szűcs Gábor.)
Nemcsak jó énekesekkel, hanem jó zenekarokkal is találkoztak, például olyan kis településekről, mint Karancskeszi. Az énekesek közül kettő is akadt, akit szívesen látunk-hallunk majd a legjobb hat, vagy nyolc között, a vajdasági kislányt és az utolsónak fellépő diáklányt.
