A nemzetpolitika kormányzati szereplői eddig csak folytatásról beszéltek, arról, hogy tovább szeretnék emelni az egyszerűsített honosítással magyar állampolgárságot szerzők számát, a ciklus végére elérve az egymilliót. Potápi azonban a XIII: Kufstein konferencián úgy fogalmazott, „legfontosabb feladat a nemzetpolitika új irányának megfogalmazása”.
Pótápi Árpád az MTI-nek nyilatkozva mondta el, hogy a cél a nemzetpolitikai támogatási rendszer egyszerűsítése, és a meglévő források ésszerűbb felhasználása, valamint a pályázati rendszer újragondolása. "Azt szeretnénk elérni, hogy a magyarországi uniós pályázatokat már a határon túli magyar közösségek, vállalkozók is megpályázhassák. Ezzel nagyobb létbiztonságot teremthetnénk a helyi magyar gazdaságoknak és a fiatalok számára is nagyobb perspektívák nyílnának”, fogalmazott.
Csakhogy az Orbán-kormány 2010 után gyökeresen átalakította a nemzetpolitikát és támogatáspolitikát egyaránt, most gyakorlatilag saját kreációjukat írnák felül. A 2011-ben létrejött, minden támogatást összesítő Bethlen Gábor Alap (BGA) működését a magyarországi ellenzéki és határon túli magyar pártok és civil szervezetek egyaránt bírálták, ugyanis három személy dönt minden támogatási kérdésben, a határon túli szereplők, maguk az érintettek pedig még konzultációs jogot sem kaptak.
A BGA egyik legnagyobb kerete az oktatási-nevelési támogatás, amelyet az első Orbán-kormány által hozott kedvezmény-, ismertebb nevén státustörvény hozott létre, a külhoni, magyar nyelvű oktatásban részt vevő gyerekek támogatására. Törvény által előirányzott, fix összegű – 22400 ft – támogatásról van szó, de mivel a kedvezményezettek száma iskolaévenként változik, korábban felülről nyitott előirányzatként működött. Az Orbán-kormány azonban zárt előirányzattá tette, így alávetette a költségvetési zárolásoknak, csökkentéseknek is. Tavaly például csökkentett összeget kaptak a kedvezményezettek, évek óta menetrendszerűen késik a támogatás, amelynek folyósítását amúgy kizárólagosan az OTP kapta meg, megnehezítve a hozzáférést a vidéken élőknek, s azoknak, akiknek környezetükben épp nincs OTP bankfiók. Mindez azért „érdekes”, mert a nemzetpolitika, a támogatások állandó támadási felületként szolgáltak az ellenzékben politizáló Fidesz számára abban a bizonyos „elmúltnyócévben”, a törvény által előirányzott fix összegű támogatás csökkentésénél kisebb dolgokért is óriási sajtókampányt indítottak.
Hét végén Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hamarosan megkezdődik a külhoni magyarság oktatási-nevelési támogatásának folyósítása. Közlése szerint a kormányzatban végrehajtott személyi és szerkezeti változások nyomán a Bethlen Gábor Alap szakbizottságában is szükség volt változtatásokra. A testület szeptember 8-án tartja ülését, és ezt követően a lehető leggyorsabban és ütemezetten megkezdődik a 250 ezer külhoni magyar igénylő számára a Szülőföldön magyarul! program részeként a támogatások folyósítása.
Hogy pontosan milyen változások történtek és még mik várhatók a nemzetpolitikában és a Bethlen Gábor Alapnál, egyelőre nem közölték.
