Ezzel kapcsolatban szükségét látta pontosítani azt is: valójában nincs szó "új doktrínáról", csak arról, hogy az utoljára 2010-ben elfogadott, most érvényben lévőt módosítsák. Szavaiból kiderül, hogy sem a jelenlegi, sem pedig a majdani módosított változatban nem szerepel a megelőző atomcsapás lehetősége. Sőt, utalt a doktrínát leíró dokumentum 22. cikkére, amely kimondja: nincs kilátásban a megelőző csapás eshetősége. Az atomfegyver használata kizárólag válaszcsapásként jöhet szóba - tette hozzá Balujevszkij.
A volt vezérkari főnök - aki korábban a védelmi miniszter első helyetteseként is dolgozott - jelenleg annak a különleges munkacsoportnak a tagja, amely az orosz biztonsági tanács keretében hivatott kidolgozni a módosításokat az utoljára négy évvel ezelőtt korszerűsített katonai doktrínához.
Balijevszkij felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi doktrína értelmében Oroszország fenntartja magának a jogot az atomfegyver válaszként való használatához, ha ellene vagy valamelyik szövetségese ellen atomfegyvert vagy bármilyen más típusú tömegpusztító fegyvert vetnének be. Ugyanez vonatkozik olyan esetekre is, amikor hagyományos fegyvert vetnek be ellene, s ez az orosz állam létét veszélyezteti.
Az orosz biztonsági tanács már korábban bejelentette szándékát, hogy az ország katonai doktrínáját ez év végéig az új viszonyokhoz igazítja, figyelembe véve az újfajta fenyegetéseket. Ezek közé sorolja a NATO terjeszkedését, az amerikai rakétaelhárító rendszer kiépítését, valamint az ukrajnai politikai válságot.
A tervezett módosítások révén Oroszország szavatolni akarja technológiai függetlenségét a fegyverek, a számítógépes technika és más katonai felszerelések gyártásának a területén.