Rasmussen főtitkár a walesi Newportban pénteken bejelentette, hogy a Huszonnyolcak elfogadták a készenléti akciótervet, ezzel reagálva a megváltozott biztonsági környezetre, az Ukrajna elleni orosz agresszióra, a Krím önkényes elcsatolására, a közel-keleti, észak-afrikai instabilitásra. "Ezekben a viharos időkben a NATO kénytelen számos missziót felvállalni, s reagálni a különféle fenyegetésekre" - mondta a főtitkár.
Megállapodtak a NATO-tagállamok, hogy létrehoznak egy többezer katonát számláló, többnemzetiségű, gyorsreagálású erőt. David Cameron brit kormányfő, a csúcs házigazdája megerősítette, hogy Nagy-Britannia állítja ki a szükség esetén 2-7 nap alatt "a világon bárhol" bevethető erők negyedét. A szövetség nem hoz létre állandó katonai támaszpontokat, hanem előretolt parancsnoki központokat létesít a három balti állam, illetve Lengyelország és Románia területén. Valamennyi tagállam ígéretet tett arra, hogy fokozatosan emeli védelmi kiadásait. David Cameron is utalt rá, jelenleg mindössze négy tagország (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Észtország és Görögország) teljesíti a NATO elvárását, a GDP legalább 2 százalékát költi védelmi kiadásokra.
Életbe lépett az ukrán tűzszünet
Az ukrán kormány és az oroszbarát szeparatisták a fehérorosz fővárosban, Minszkben, a kontaktcsoport ülésén aláírták a tűzszüneti megállapodáshoz szükséges előzetes jegyzőkönyvet. A tűzszünet elvileg közép-európai idő szerint péntek öt órától lépett életbe.Az EBESZ hivatalosan megerősítette a tűzszünet létrejöttét.
Az Interfax hírügynökség értesülései szerint a tűzszünet tizennégy pontból áll, tartalmazza a fegyvernyugvás ellenőrzésének részleteit, s rendelkezik a szemben álló felek közötti fogolycseréről is. A donyecki szakadárok twitteren megerősítették a tűzszüneti jegyzőkönyv aláírását. Petro Porosenko ukrán elnök a NATO-csúcsértekezleten nyilatkozva azt ígérte, mindent megtesznek a vérontás beszüntetésére. Az ukrán elnök komoly regionális autonómiát helyezett kilátásba Donyeck és Luhanszk számára. Közölte azt is, hogy szeptember 6-tól kezdődhet meg a foglyok cseréje.
A Kreml ugyancsak üdvözölte a tűzszünet aláírását. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője reményét fejezte ki, hogy végrehajtják a jegyzőkönyvben foglaltakat. A Vlagyimir Putyin elnök által még szerdán előterjesztett béketerv azt tartalmazta, hogy péntek déli állás szerint befagyasztják a frontovonalat. A fegyvernyugvást megelőzően mindkét oldal igyekezett erősíteni pozícióit, így heves harcokat jelentettek a térségből. A Reuters jelentése szerint a minszki tanácskozás megkezdését követően is összecsapások voltak az ukrán kormányerők és a lázadók között a stratégiai fontosságú kikötőtől, Mariupoltól keletre. A BBC tudósítója szerint Mariupoltól mintegy négy kilométerre folytak a harcok. Ágyútűz, lövöldözés hallatszott Donyeckben, elsősorban a repülőtérnél.
Ukrán hírszerzési források szerint mintegy kétezer orosz katona esett el eddig a kelet-ukrajnai konfliktusban, az adatok független forrásból nem tudták megerősíteni. Oroszország továbbra is tagadja, hogy reguláris egységei harcolnának Kelet-Ukrajnában. Az ENSZ adatai szerint április óta több mint 2600 ember veszítette életét az ukrajnai konfliktusban.
A NATO főtitkára és a brit kormányfő is üdvözölte a minszki bejelentést az ukrajnai tűzszünet jegyzőkönyvének aláírásáról. Anders Fogh Rasmussen ugyanakkor szkeptikusan nyilatkozott a tűzszünetről, hangsúlyozta, kulcsfontosságú, hogy a felek tartsák magukat a megállapodáshoz, s reményét fejezte ki, hogy őszinte a szándék a vérontás megállítására és konstruktív politikai folyamat indulhat be Ukrajnában. A főtitkár úgy fogalmazott, hogy Oroszország "agressziót" követett el Ukrajna ellen, s Moszkva továbbra is tagadja, hogy orosz erők harcolnak Kelet-Ukrajnában. David Cameron "jó hírnek" nevezte a minszki egyezséget, ugyanakkor közölte, a tűzszüneti megállapodás ellenére is érvénybe lépnek az Oroszország ellen kilátásba helyezett újabb nyugati szankciók.
Afganisztán: aláírásra várva
A NATO-tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Afganisztán támogatására, s felhívást intéztek a két afgán elnökjelölthöz, hogy mielőbb vessenek véget a vitáknak, hirdessék ki az elnökválasztás eredményét, s véglegesítsék az amerikai és NATO-erők maradásához szükséges biztonsági megállapodásokat - közölte Anders Fogh Rasmussen főtitkár. A tagállamok vezetői és a nemzetközi stabilizációs erő, az ISAF keretében szolgált partner országok megerősítették, hogy készek 2014 után nem harcoló alakulatokat, kiképzőket, tanácsadókat állomásoztatni Afganisztánban, de csak abban az esetben, ha megkapják a biztonsági garanciákat. "Aláírás nélkül nincs új misszió" - tette világossá Rasmussen, hozzátéve: a tervezést befejezték, de nagyon sürget már az idő, hiszen decemberben lezárul az ISAF missziója. A tanácskozáson tisztelegtek azok előtt a katonák előtt, akik életüket veszítették az afganisztáni misszió során. A meghívottak között volt Bismullah Khan Mohammadi afgán védelmi miniszter.
David Cameron, majd Barack Obama amerikai elnök is aláhúzta: a NATO határozottan kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása, területi egysége mellett, s továbbra is segítséget nyújtanak Kijevnek parancsnoki, ellenőrzési, kommunikációs képességei javításához. Obama a csúcs egyik legfontosabb eredményeként említette, hogy a szövetség megerősítette a NATO alapokmánya, a Washingtoni Szerződés 5. cikkelyében foglalt kötelezettségét a kollektív védelemre: Bármely tagállam elleni támadást valamennyi tagállam ellen irányuló támadásnak tekintenek. Kiemelte, hogy a NATO erősíti jelenlétét Közép- és Kelet-Európában. Az amerikai elnök közölte, az Egyesült Államok egymilliárd dollárral járul hozzá a tervezett gyorsreagálású erő létrehozásához.
Az amerikai elnök a csúcs margóján külön megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogánnal, akit nemrégiben választottak meg török államfővé. A lengyel diplomácia újabb sikere, hogy Newportban megállapodtak, két év múlva, 2016-ban Lengyelország rendezheti a NATO következő csúcstalálkozóját.
Orbán: szankciók helyett tárgyalásokat
Jelentősen növelik Magyarország és Közép-Európa katonai biztonságát a walesi Newportban csütörtökön és pénteken tartott NATO-csúcstalálkozó döntései - közölte Orbán Viktor a tanácskozás után. A magyar kormányfő kijelentette: Magyarország, csakúgy, mint a szövetség többi állama, növelni fogja katonai kiadásait, ennek mértékéről a parlament határoz majd. "Igazolva látom a magyar népnek azt a döntését, amikor népszavazással a NATO-csatlakozás mellett döntött" - jelentette ki Orbán Viktor. Leszögezte, hogy "Magyarország biztonságát csak és kizárólag a NATO keretein belül tudjuk garantálni". A kormányfő kitért arra, hogy Magyarország jelentősen megerősíti a stratégiai szállítógépek bázisául szolgáló pápai repülőteret, valamint magyar katonák részt vesznek a balti államok területén hamarosan megtartandó hadgyakorlaton. Az ukrán helyzet kapcsán közölte: az Oroszország elleni szankciók nem jók Magyarországnak, azok helyett tárgyalásos megoldásra, megegyezésre van szükség.
