- A magyar külpolitika új feladata a gazdasági érdekek képviselete is

 A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában kifejtette, hogy a hazai külpolitika fókusza - a minden esetben kötelezően elvégzendő klasszikus diplomáciai feladatok mellett - a gazdasági érdekek fokozott képviseletére helyeződik át és vállalati szintig kiterjed.
    "Új világrend született, vagy van kialakulóban, (...) mi a győztesek közé szeretnénk tartozni", egyre élesebb regionális versenyben kell sikeresnek lennünk - tette hozzá Szijjártó Péter.
     Az államtitkár szavai szerint a magyar külpolitikai-külgazdasági tevékenység három fő célkitűzése, hogy Európában Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása és az export aránya a nemzetgazdasági teljesítményben, illetve a közép-európai országok közül itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó külföldi közvetlen működőtőke.
    Az államtitkár előadásában hangsúlyozta: Magyarország nem áll rosszul ezeknek a mutatóknak a tekintetében, több prioritásban a második-harmadik helyen áll Európában. Ebből világosan adódnak az új magyar külgazdaság és külpolitika feladatai - folytatta Szijjártó Péter - , azaz az exportnövelés érdekében új külpiaci lehetőségeket, munkahelyteremtő beruházásokat kell szerezni és bevonzani, valamint hozzá kell segíteni a magyar vállalatokat a sikeres külföldi megjelenéshez.
    Mivel a magyar gazdaság egy rendkívül nyitott gazdaság, ezért az exportteljesítmény döntő mértékben határozza meg az egész nemzetgazdasági teljesítményt - mondta az államtitkár. Hozzátette: tavaly 6 százalékkal bővült a magyar export, mely így meghaladta a 108 milliárd dollárt, az Európai Unióba 4,7, az unión kívülre pedig 7,1 százalékkal növekedett a kivitel.
    2014 első felében a külkereskedelmi mérleg aktívuma 3,3 milliárd euró volt, ami 187 millió euróval több, mint a tavalyi év hasonló időszakában - közölte az államtitkár. Szavai szerint további előrelépéshez a magyar külgazdaság szerkezetét a kivitel iránya és az exportban résztvevők szempontjából "két lábra kell állítani".
    A cél az, hogy növekedjen a magyar kis- és közepes vállalkozások aránya az exportban - mondta Szijjártó, megjegyezve, a szektor foglalkoztatja a hazai munkavállalók háromnegyedét, miközben az exportteljesítményből mindössze 15-16 százalékkal veszik ki a részüket.
    A keleti nyitás politikájával kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott, ez fontos eszköz Magyarország pozíciójának megtartása és erősítése szempontjából a keleti piacokon. Elmondta, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada az Európai Unión kívülre irányuljon.
    "Mi úgy szeretnénk növelni az unióba és az amerikai térségbe irányuló exportunkat, hogy annál még nagyobb arányban tudjuk növelni a keleti irányú kivitelünket is" - fogalmazott Szijjártó Péter.
    Az államtitkár előadásában szólt a Nemzeti Befektetési Ügynökség eddig végzett munkájáról, valamint a kormány által kötött stratégiai megállapodásokról. Utóbbival kapcsolatban kiemelte, eddig 49 ilyen megállapodást kötöttek különböző cégekkel, több társasággal pedig jelenleg is tárgyalnak.