A kormányközeli Napi Gazdaság szellőztette meg, hogy a trafikokhoz hasonlóan az égetett szeszt is csak úgynevezett nemzeti italboltokban lehetne árusítani. Becslések szerint a nemzeti italbolt hálózat 30 ezer kiskereskedő és 75-80 ezer vendéglátós üzletét érintené hátrányosan. Ehhez hozzá lehet adni azt a 70-80 pálinkaházat, családi vállalkozást is, amelyek az elmúlt 20 évben óriási energiát és rengeteg pénzt fektettek a legális, korszerű, minőségi ital piaci előállítására.
Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere a Népszavának elmondta, semmilyen egyeztetés nem volt eddig a nemzeti italboltok ügyében, márpedig a pálinkatörvény is előírja, hogy az ágazatot érintő javaslatokat a Pálinka Nemzeti Tanáccsal is ismertetni kell, hogy véleményezhesse azt.
A második Orbán kormány győztes pálinkacsatájának következményeként alig négy év alatt az 50 alkoholfokkal számolt nagyjából 3,2 millió liter legálisan forgalmazott pálinka mennyisége mára a felére csökkent. A korszerű technológiával előállított pálinka litere átlagosan 6-7 ezer forint, míg a "fekete" szeszesital literjét már 2200 forintért is kínálják. A négy év alatt 10 milliárd forintot meghaladó veszteséget könyvelhettek el a többnyire kisvállalkozók által alapított és üzemeltetett pálinkaházak.
A nagymester megjegyezte, a pálinkaházakat rendkívül nehéz helyzetbe hozná, ha kizárólag koncessziós üzletekben árusítanának pálinkát, hiszen legtöbbjük kóstolót is üzemeltet a főzdéje mellett, illet bevételeik mintegy 60 százaléka származik a fesztiválokon, különböző eseményeken értékesített termékeikből. A nemzeti italboltok megadnák a kegyelemdöfést ennek a kisvállalkozói körnek és több száz ember maradna munka nélkül. Ha a kitelepüléseken és a pálinkaházaknál továbbra is lehetne fogyasztani és vásárolni, akkor semmi értelme a nemzeti italboltnak.
A szakember közölte, néhány országban, mint például Svédországban, Norvégiában vagy Finnországban létezik az állami monopóliumként árusító italbolt-hálózat, Dániában és Izlandon is csak az erre kijelölt üzletekben lehet szeszes italhoz jutni, de ez a gyakorlat Európában nem általános.
A nemzeti italboltok rengeteg olyan kis üzletet is bedöntenének, amelyek valahogy túlélték a dohánytermékek piacának államosítását, a trafikok koncesszióba adását. Túlélésük egyik záloga a szeszesital árusítás, amelyhez még jövedéki biztosítékot is le kellett tenniük a kereskedőknek.
Piros László szerint, ha a kormányzat rászánja magát az egyeztetésre, és valóban alapos, mindenki számára elfogadható megoldásra törekszik, akkor kizárt, hogy 2015. januárjától elrajtoljon a nemzeti italbolt-hálózat.
Ha mégis egyeztetés nélkül vágna bele a kormány a megvalósításba, akkor megsértené a pálinkatörvényt, a pálinkaházak, valamint a tönkrement kereskedők tömegesen perelhetik az államot tudatos károkozásért - figyelmeztetett Piros László.
A Portfolio.hu-nak küldött hivatalos kormányzati válaszból úgy tűnik, a kormány nem tervezi a nemzeti italboltok bevezetését, legalábbis egyelőre. "Az alkoholtartalmú italok kereskedelmének ügyéről a kormány nem tárgyalt, előterjesztés nem készült és nincs a kormány napirendjén" - írta a Kormányzati Információs Központ a portálnak. Szakemberek viszont arra emlékeztetnek, hogy elég csak a magánnyugdíj-pénztárak esetére gondolni, amikor azt ígérte a kormány, hogy az állami rendszerben is lesznek egyéni számlák. Ezért a Népszavának nyilatkozó szakértők kétellyel fogadták a kabinet reakcióját.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Népszavának megerősítette, a szövetség semmilyen előterjesztést nem látott, velük senki nem egyeztetett. Az OKSZ csak olyan kereskedelmi kérdésekkel foglalkozik, amelyről vagy írásbeli, vagy szóbeli kormányzati bejelentés történik.
A Népszava kérdésére a társelnök azt válaszolta, nem tartják figyelemelterelő "gumicsontnak" a nemzeti italboltok ügyét, hiszen egy kormányközeli lap írt róla, s a kormány nem cáfolta az állítást, csak azt, hogy tárgyalt róla.
Az előző Orbán-kormány idején többször is előkerült az italboltok terve. 2012 őszén például Lázár János beszélt erről, majd 2012 novemberében a Népszava is írt arról, hogy állami monopólium lehet az alkoholpiacon. 2013 májusában is felmerült a nemzeti italbolt terve. A Magyar Narancs akkor egy nemzetgazdasági minisztériumi szakértői feljegyzésre hivatkozva írta, hogy a kormány erősebb ellenőrzés alá vonná a hazai szeszkereskedelmet. Idén márciusban pedig - mintegy megelőlegezve a tegnap felröppent hírt - a hvg.hu írta meg, hogy nemzeti italboltok jöhetnek a parlamenti választások után. A portál akkori információi szerint ebben az új rendszerben csak a sör és a bor maradna az élelmiszerboltok, szupermarketek polcain.
A szesztartalmú italok nagyjából egyenlő arányban képviseltetik magukat a hazai fogyasztásban a sör 36, a a szeszesital 34, míg a bor 30 százalék.
