Az esetről a Sonline.hu számolt be vasárnap, de a médiában azóta újabb részletek láttak napvilágot. A Blikk úgy értesült, a rendőrök a rendezvény fotósát, a 38 éves K. Sándor Szilárdot gyanúsítják, aki be is ismerte tettét. A lap szerint a férfi előre kitervelte, mit tesz, hajnali négy órakor a lányt a tábor egyik félreeső, bozótokkal körülvett részére vitte, majd – mivel a lány próbált ellenállni – megverte, és ezután erőszakolta meg.
Több beszámoló szerint a táborból tegnapra már hazamentek az elsősök és a szervezők is. Az ELTE még hétfőn csak annyit közölt: a nemi erőszak a szervezett programoktól függetlenül történt. K. Sándor Szilárd rendszeres vendég volt az egyetemi kar rendezvényein, ahol korábban is fényképezett, videózott. Több jelmezes fotót is feltöltött korábban a Facebook-oldalára, néha csuklyás férfiként, néha angol uralkodóként fotózta önmagát.
A fotós egyébként honlapja szerint aktfotózást is vállal. A vs.hu úgy tudja, nem szerződött a gólyatábor szervezőivel. A portál szerint is „több balhé volt már körülötte”, előfordult, hogy a gólyatáborokban lányokat vitt fel a szobájába, és megpróbálta rávenni őket, hogy meztelen fotót csinálhasson róluk.
Feltételezik, hogy a szervezők sem tudták, kivel van dolguk, s nem ismerték a múltját. 1996-ban már büntetve volt erőszakos közösülés miatt, nyolc évvel később pedig szemérem elleni erőszak miatt indult ellene eljárás.
A szexuális erőszak jóval gyakoribb, mint gondolnánk, és sokkal többször történik meg, mint ahányszor arról a környezet vagy a hatóságok tudomást szereznek: egyetemisták, illetve főiskolások körében különböző országokban végzett felmérések szerint ,,a fiatal nők harmada válik szexuális áltozatává 21 éves kora előtt – idézi az origo.hu a Nők A Nőkért Együtt az Erőszak Ellen civil segítő szervezet munkatársát.
Wirth Judit a fonyódligeti eset kapcsán elmondta: ismert tény, hogy az ilyen jellegű abúzusok viszonylag gyakoriak a tábori, kollégiumi, egyetemi-főiskolai közegben. Az Európai Alapjogi Ügynökség tavaszi jelentésében Magyarországra vonatkozó reprezentatív adat, hogy a 15 év feletti korosztályban a nők kilenc százaléka válik szexuális bántalmazás áldozatává.
A mostani eset feltételezett elkövetője a bűncselekmény után gyorsan (másfél órával) előzetesbe került, de a felderítési, bűnüldözési mutatók általában nem ilyen jók. Wirth szerint az esetek mindössze egy százalékában kap büntetést az elkövető, "általában nem túl súlyosat". A szexuális erőszak áldozatai mindig súlyos lelki – és gyakran testi – sérülést szenvednek.
A szakember szerint az, hogy ezt a traumát később hogyan élik meg, illetve miként tudják feldolgozni, nagyban függ attól, hogy kapnak-e, és ha igen, milyen szakmai vagy laikus segítséget ehhez. Jelentős akadály az áldozatoknál, hogy szégyellik a történteket, sőt előfordulhat, hogy undorodnak maguktól, illetve többen közülük magukat hibáztatják azért, mert áldozatokká válhattak.
Vannak, akik attól tartanak, ha feljelentést tesznek, vagy akár csak elmondják valakinek, mi történt, még inkább meghurcolják őket. Azt egyébként abszurd dolognak tartja Wirth Judit, hogy az áldozatoknak – magánvádas eset lévén – az erőszak megtörténte után 30 napon belül feljelentést kell tenniük, holott "egy ilyen súlyos traumánál ennyi idő alatt képtelenség megfontolt döntést hozni".
Az ilyenkor az áldozatot érő poszttraumás stressz lefutása legalább három hónap – állítja a szakember. Wirth Judit az egyik legsúlyosabb hibának nevezte azt a tanácsot, hogy az áldozat próbálja meg elfelejteni a történteket, hiszen az elfojtás még nagyobb lelki traumát okozhat – akár évekkel, évtizedekkel később.