Több generáció nőtt fel Láng György zenei regényein, de kevesen tudják, hogy zeneszerzőként is aktív volt, s hogy a szakma rejtelmeit Kodály Zoltán zeneakadémiai osztályában sajátította el. Zsidó származása miatt a II. világháborúban a mauthauseni koncentrációs táborba vitték, de túlélte a háborút.
Zeneszerzői főműve a Concerto Ebraico címet viselő hegedűverseny, amelyet a táborban, fejben komponált. „1942-ben egy téléjszakán – írja visszaemlékezésében – valahol ismeretlen vad tájakon kattogott a hosszú szerelvény. A marhavagonban összebújtak az áldozatok, mert már-már megfagytak a gyilkos hidegben. A sötét vagonban egyszer csak zümmögés éledt: felzendült az »Él sónó habó« kezdetű örömének. Mind nagyobb erővel zengett, zúgott, ujjongó ritmusa túlharsogta a kerekek kattogását, a háborút és a halált, mely felé robogtak…”
Ez a dallam ihlette a hegedűversenyt, amelynek előadását David Ojsztrah és Yehudi Menuhin is tervezte, de végül csak Láng halála után került rá sor. A darab újrafelfedezése az Alba Regia Szimfonikus Zenekart tizenöt éve irányító Drahos Béla nevéhez fűződik, Budapesten azonban még soha nem szólalt meg a mű. A koncertet Beethoven IX. szimfóniája zárja.
Díszvendég: Láng György özvegye.
Közreműködik: Zemlényi Eszter (szoprán); Balogh Eszter (alt); Dékán Jenő (tenor); Kiss András (bariton); Szabadi Vilmos (hegedű); Fenyő Ervin (vers); Alba Regia Vegyeskar (karigazgató: Kneifel Imre), Primavera Vegyeskar (karigazgató: Horányi Otília) Alba Regia ZenekarVezényel: Drahos Béla
