A feleket azért kötelezte a választottbíróság a közös nyilatkozat kiadására, hogy tisztázzák a sajtóban megjelent az ellentmondó nyilatkozatokat.
A horvát gazdasági minisztérium korábban azt állította, hogy a választottbíróság kimondta: Horvátország bebizonyította, a vitatott megállapodásokat korrupt módon kötötték meg, azok érvénytelenek és semmisek. A döntést követően azt is közölte, hogy a Mol nem adhatja el az INA-részvényeket, illetve csak bizonyos feltételek mellett értékesítheti részvényeit.
A Mol viszont azt állította, hogy az UNCITRAL (The United Nations Commission on International Trade Law) szabályai szerint működő hágai állandó választottbíróság nem rendelte el az INA-részvények eladásának korlátozását, ezért mind a Mol, mind a horvát kormány az eljárás alatt is szabadon értékesítheti részvényeit. A Mol azt is közölte: bár a döntés és annak részletei bizalmasak, a törvényi követelményeknek megfelelően ezt a korlátozott információt nyilvánosságra hozza annak érdekében, hogy helyreigazítsa a médiában megjelent téves állításokat.
A választottbíróság augusztus 16-án hozott döntést a Horvátország által a Mol ellen kért ideiglenes intézkedésekről.
Az MTI-hez eljuttatott hétfői közös nyilatkozat szerint június 30-án Horvátország egyebek között azt kérte a választottbíróságtól, hogy a testület a tárgyalásig bocsásson ki olyan átmeneti korlátozó végzést, amellyel eltiltja a Molt az INA-ban meglévő részvényei feletti rendelkezési jogától, és megtiltja, hogy a Mol úgy gyakorolja irányítási jogait, hogy azzal lehetővé váljon az INA finomítói kapacitásának csökkentése vagy finomítóinak bezárása. Kérte azt is, hogy a Mol ne csökkenthesse az INA munkavállalóinak létszámát, vagy bármilyen módon az INA üzleti érdekeivel ellentétesen cselekedjen.
A Mol ellenezte az intézkedések meghozatalát, de nem kért Horvátországgal szemben ideiglenes intézkedést.
A közös nyilatkozat szerint a választottbíróság döntése kimondta: Horvátország valószínűsítette ugyan az ügy érdemi részére vonatkozó állításait, de ez csak és kizárólag annyit jelent, hogy amennyiben Horvátország a választottbírósági eljárás során bizonyítani tudja a Mollal szembeni állításait, akkor megnyerheti ezt a pert. Mindez azon múlik, hogy a Horvátország által bemutatott bizonyítékokat a választottbíróság valóban bizonyító erejűnek tekinti-e majd.
A választottbírósági döntés rendelkező része tartalmazza, hogy a Mol minden esetben az INA legjobb üzleti érdekeinek megfelelően köteles gyakorolni jogait, beleértve a részvényesi jogokat is.
A Molnak biztosítania kell azt is, hogy ha eladja az INA-részesedését, akkor a vevő úgy lépjen a Mol helyébe, hogy a választottbíróság döntéseinek következményeit vállalja.
A döntés szerint a választottbíróság az egyetlen hatáskörrel bíró fórum a döntéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekben. A választottbíróság a költségekről nem határoz.
A választottbíróság utasításának értelmében sem az ügyvédek, sem az általuk képviselt ügyfelek nem jogosultak az ügy nyilvánosság előtti további megvitatására - olvasható a közös nyilatkozatban.
A Mol és a horvát kormány között tavaly szeptember óta folynak egyeztetések az INA horvát olajipari vállalat jövőjéről, de emellett mindkét fél nemzetközi jogi fórumhoz is fordult a tulajdonosi viták rendezése érdekében. A magyar olajipari cég a washingtoni székhelyű Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központját (ICSID), míg a horvát kormány az ENSZ Genfben működő nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságát (UNCITRAL) kereste meg a vita rendezése érdekében.