A GKI - mivel az eIső félévi 3,7 százalékos GDP-növekedés magasabb lett a vártnál - 2,5 százalékról 3 százalékra emelte most fel az éves előrejelzését. Prognózisának változatlan eleme azonban, az hogy a második félévtől érdemi fékeződés várható. A növekedés hajtóerői - az európai konjunktúra javulása, az EU-támogatású fejlesztések felpörgetése, a rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása - ugyanis már a tavalyi év második felében hatottak, ezek dinamizáló hatása így kimerülőben van.
Az EU-ban - ezen belül Magyarországon is - az üzleti és fogyasztói várakozások az elmúlt évekhez viszonyítva kedvezőek, de hónapok óta romlóak. Ez - valamint az orosz-ukrán válság, és az ezt kísérő szankciók, továbbá a közel-keleti háborús helyzet következtében növekvő világpolitikai és ezen belül energiapolitikai bizonytalanság - nyilvánvalóan kedvezőtlenül hat a magyar gazdaságra, az exportlehetőségekre.
Az ipari termelés az első félévben 9,4 százalékkal bővült. Kiemelkedő ütemben - több mint 25 százalékkal - fejlődött a járműipar, de az elektronikai ágazat kivételével minden feldolgozóipari ágazat bővülésre volt képes, bár a második negyedév már az elektronikai ágazatban is némi növekedést hozott. Örvendetes, hogy hosszú idő után az ipar belföldi értékesítése is emelkedett, elsősorban néhány autóipari beszállító cég fejlesztése hatására. Az építőipar szárnyal - az első félévben több mint 20 százalékkal növekedett -, de júniusban jelentős ütemcsökkenés következett be, és a második félévben az iparhoz hasonlóan itt is lassulás valószínű. A kiskereskedelmi forgalom dinamikája lényegesen magasabb az előző évekénél, de május-június folyamán itt is markáns fékeződés történt. A pénztárgépek NAV-hoz kapcsolása - ennek fehérítő hatása - és a dohánykereskedelem átszervezése egyaránt nehezíti a tisztánlátást. A magyar behozatal volumennövekedése már meghaladja a kivitelét. A cserearányok az első öt hónapban javultak. A beruházások a második negyedévben is 20 százalék feletti ütemben nőttek az előző év azonos időszakához képest, de az előző negyedévhez képest kissé csökkentek.
Kedvező, hogy az első félévben a közmunkásokkal együtt 5,5 százalékkal, de a közmunkások nélkül is mintegy 2,5 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma. A munkanélküliek aránya 2014. május-július átlagában 7,9 százalékos volt, 2,2 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A javulás azonban itt is lelassult, és kisebb a nyári hónapokban egyébként szokásosnál. Az önkormányzati választások előtt újra bővül a közfoglalkoztatás, az év végén azonban a jelenleginél valamivel magasabb munkanélküliség valószínű.
Az első félévben a bruttó átlagkereset 3 százalékkal, a közmunkások nélkül 5,7 százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott, a reálkeresetek emelkedése ugyanekkora. Májustól a közmunkások nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7 százalékos üteméről 4 százalékra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele. Idén a reáljövedelmek 3 százalék körüli bővülése mellett a fogyasztás 2 százalék körüli növekedése várható - olvasható a GKI legfrissebb jelentésében.