Javában zajlik a választási kampány; a pártok igyekeznek saját jelöltjeik, illetve programjuk mellé állítani a szavazókat. Karácsony Gergely, a baloldal zuglói polgármester-jelöltje szombaton Tóth Csaba országgyűlési képviselő jelenlétében mutatta be az MSZP, az Együtt-PM, a DK és az Összefogás Zuglóért Egyesület közös jelöltjeit a Bosnyák téren. A szocialista parlamenti képviselő szerint a XIV. kerület jelenlegi vezetése sok százmillió forintot költött presztízsberuházásokra és ezek megvalósításához "adókkal sarcolta" a zuglóiakat. A politikus alkalmatlannak, nem a zuglóiakért dolgozóknak nevezte a kerület mai irányítóit. Karácsony közölte, ha október 12-én bizalmat szavaznak nekik, visszafizetik a Fidesz által kivetett kommunális adót. A PM politikusa azt mondta: nemcsak megsarcolták az embereket, hanem még arra is képtelenek voltak, hogy rendesen behajtsák az adót. Így méltánytalan helyzet alakult ki, mert azok a zuglóiak, akik a kommunális adót befizették, baleknak érezhetik magukat. Bár a kerületi vezetés később vissza is vonta az adót, az egyetlen tisztességes megoldás szerinte az, ha a befizetők visszakapják a pénzüket. Karácsony arról is beszélt, hogy Falus Ferencet jó főpolgármester-jelöltnek tartja, akinek azonban eddig rossz volt a kampánya.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szombaton a Hír Tv-ben azt mondta, a baloldal közös főpolgármester-jelöltje, Falus Ferenc "úgy tudta elveszíteni a választást, hogy még a kampány sem kezdődött meg". A kormánypárti politikus elsősorban Falus Ferenc közelmúltbeli megnyilatkozásaival, főképp jeges vizes videójával magyarázta véleményét. Kósa szerint vége a "posztkádári vircsaftnak", lesz egy másik baloldal - de nem a mostani baloldali pártokból -, amelyet majd komolyan kell venni, amely "nem Falus Ferencekkel jön".
Bodnár Zoltán, a Liberálisok főpolgármester-jelöltje és Bősz Anett, a párt óbudai polgármester-jelöltje tegnap a Thököly út és a Hungária körút kereszteződésében arról beszélt, hogy dugókban araszolva lesznek kénytelenek a budapestiek megkezdeni a tanévet, a főváros számos pontján ugyanis nem készültek el az útfelújítások és más beruházások. Bodnár szerint a budapesti közlekedési nehézségek oka részben az, hogy a 2010-es kormányváltás utáni "politikai tisztogatások" során eltávolították azokat a szakembereket, akiknek évtizedes gyakorlatuk volt a város működtetésében.
A pártok, civilszervezetek jelöltjei még egy hétig gyűjthetik az induláshoz szükséges ajánlásokat. Erzsébetvárosban már nyilvántartásba vették a DK, az Együtt-PM, az MSZP és több civilszervezet közös polgármester-jelöltjét, Farkas Ferencet, de regisztrálták a baloldal kerületi önkormányzatiképviselő-jelöltjeit is. Oláh Lajos, a VII. kerület parlamenti képviselője szerint az, hogy rekordgyorsasággal gyűlt össze a szükséges mennyiségű ajánlás, jelzi, hogy az erzsébetvárosiak, akár áprilisban, októberben is a baloldalt támogatják. A helyi választási bizottságok egyébként eddig több mint ezer jelöltet és 12 települési kompenzációs listát regisztráltak, négy évvel ezelőtt a listaállítás végén csaknem 800 ilyen névsort vettek nyilvántartásba.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem sérti az előírásokat, ha a nyilvántartásba vett jelöltek, jelölőszervezetek a kampányhoz kikérik a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok név- és lakcímadatait. Az adatokért a jelölteknek 101 500 forintot kell fizetni, a jelölőszervezetnek pedig a választókerületben listán megválasztható képviselőnként kerül 101 500 forintba az adatszolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati választáson akár 41 millió forintba is kerülhet a jelölőszervezeteknek, ha az összes választó adatához hozzá kívánnak jutni, de ha a listán szereplő jelöltek igénylik ezeket az adatokat, az összeg ennél kevesebb. Az adatkezelést természetesen be kell jelenteni a NAIH-nál is.
Bár Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök, illetve a kormány tagjai csak ma indulnak országjárásra, Kövér László már tegnap, a kispesti országzászló-emlékmű avatásán lelkesítette a Fidesz szimpatizánsait. A házelnök szerint az újraállított országzászlók irányt mutatnak, és azt üzenik, hogy "összetartozunk, és a manapság liberálisnak nevezett téveszmékkel szemben ez az összetartozás az igazi záloga az egyén valódi szabadságának és méltóságának". Közölte, hogy ezek a zászlók nem a múlt kerekét akarják visszaforgatni, hanem irányt mutatnak, nyomvonalat szabnak a jövőre. Kövér szerint a magyarok 2010-ben, majd az idén újra elutasították 1989-1990 alkuajánlatát, amely "eleinte elegánsnak és barátinak tűnt", de végül kiderült, a célja az volt, hogy a magyarok mondjanak le államukról. Ez az alkuajánlat azonban ma is áll, sőt "próbálják azt ránk erőszakolni", de nem szabad engedni, mert "mi valóban szabadok akarunk lenni". Az országzászlók is azt hirdetik, "készen állunk újabb küzdelmekre" csak a magyarok érdekeit szolgálva - fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
A fenti üzletbezárás tovább erősíti az Üllői út XVIII. kerületi szakaszának - ahol száznál is több üres, felújítandó, vagy kifejezetten romos ingatlan csúfítja a városképet - lepusztulását. A helyi boltbezárások öt éve, a világgazdasági válság kirobbanásával kezdődtek, a kerületben ez a folyamat azóta is tart, sőt egyre több áldozatot szed. Az ügy szomorú érdekessége, hogy a kerület polgármestere, az a fideszes Ughy Attila, aki fővárosi városképvédelmi tanácsnokként éppen a családi kisboltok érdekeit kellene, hogy védje. A pestlőrinci baloldali pártok és polgármester-jelöltjük szerint az elkeserítő helyzetből az jelenthet kiutat, ha az önkormányzat mérsékeli a kiskereskedőket fojtogató helyi adókat, a száznál is több üresen álló önkormányzati ingatlant pedig bérbe adja, akár jelképes bérleti díjért.
