A felperes lízingcég keresetében - hasonlóan több más pénzintézethez - az eljárás felfüggesztését kérte, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi XXXVIII. törvény alaptörvénybe ütközésének megállapítása érdekében és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál. Ezt a törvényszék elutasította. Az alperes magyar állam jogi képviselője is megalapozatlannak tartotta az Ab-hoz való fordulás igényét. Hangsúlyozta: álláspontja szerint a felperes keresetét el kell utasítani, ha bármely, a törvényben felsorolt elvnek nem felelnek meg a vizsgált általános szerződési feltételek. Az elvek közül elsődlegesnek nevezte a tételes felsorolást, a felmondási jogot és a szimmetriát.
Az FHB Jelzálogbank Nyrt. kontra magyar állam perben a felperes hitelintézet keresetében azt kérte; a bíróság állapítsa meg, hogy a kérelemben megjelölt időszakban általános szerződéses feltételei tisztességesek voltak, ezért érvényesek. Az FHB Jelzálogbank emellett kérte a bírósági eljárás felfüggesztését, továbbá, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) és kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál, amit a bíróság elutasított. A jelzálogbank kérte azt is, hogy a törvényszék alkalmazza a részleges érvénytelenség szabályát, az alperes jogi képviselője ezzel szemben azt indítványozta, ha bármely szerződéses feltétel tisztességtelensége megállapítható, a teljes keresetet utasítsa el a bíróság.
Elutasította az Alba Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahitelekkel kapcsolatos keresetét a Fővárosi Törvényszék pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, továbbá elhalasztotta a határozathirdetést két másik takarékszövetkezet hasonló perében.
Az Alba által indított perben a döntés szóbeli indoklása szerint a takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései nem felelnek meg a törvényben rögzített kritériumoknak, így tisztességtelenek és érvénytelenek. Az ítélet szerint a felperes takarékszövetkezetet nem mentesíti az általános szerződési feltételek helyes megfogalmazásának felelőssége alól az egyébként tisztességes üzletpolitika, sem az, hogy megfelelően tájékoztatta a fogyasztót. A döntést nem befolyásolta továbbá az sem, hogy a takarékszövetkezet nem élt az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségével.
Szintén pénteken a törvényszék két másik takarékszövetkezet által indított devizahiteles perben szeptemberre halasztotta az ítélethirdetést. A Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet által az állam ellen indított devizahiteles perben szeptember 12-én lesz határozathozatal, ám arról már a pénteki tárgyaláson döntött a törvényszék, hogy elutasítja a felperes indítványát, melyben az Alkotmánybírósághoz fordulást és a per felfüggesztését kérte a törvényszéktől. A Rajka takarékszövetkezet jogi képviselője a tárgyaláson az Alkotmánybírósághoz fordulást több másik hasonló eljárás felperes pénzintézetéhez hasonlóan azzal indokolta, hogy az alkalmazandó törvény sérti a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos alapelvét, a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát és aránytalan tulajdonkorlátozást eredményez.
A felperes jogi képviselője a kereset mellett érvelve kifejtette: a takarékszövetkezet általános szerződési feltételei megfeleltek a törvényi feltételeknek, a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete is vizsgálta és megfelelőnek találta. A takarékszövetkezet jogásza a jogbiztonság problémakörében szóvá tette: amennyiben most érvénytelennek nyilvánítják az évekkel ezelőtti, akkori jogszabályoknak megfelelő szerződési feltételeket, akkor a jelenleg alkalmazott feltételekről ma vajon ki mondja meg, hogy néhány év múlva visszamenőleg is szabályosak lesznek-e!? Mindig csak az éppen hatályos jogszabályoknak lehet megfelelni, a még meg sem alkotott jövőbeni elvárásoknak képtelenség - jegyezte meg a jogász. Az állam képviselője ugyanakkor azt hangsúlyozta: az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses kikötések nem feleltek meg a törvényi feltételeknek, például az átlagos fogyasztó számára nem voltak átláthatóak.
A Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet magyar állam ellen indított devizahiteles perében a törvényszék szeptember 10-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését. Ebben a perben is azt emelte ki a takarékszövetkezet jogásza, hogy általános szerződési feltételeik megfeleltek a törvényi követelményeknek, amit azonban az állam jogi képviselője vitatott. Például az egyik törvényi kritérium, a szerződés felmondhatósága kapcsán a felperes azt hangoztatta, hogy díjmentesen megtehette az ügyfél, az állam jogi képviselője ugyanakkor azt emelte ki, hogy ez nem volt reális lehetőség az ügyfelek számára, hiszen rövid időn belül kellett visszafizetni a hitelt.
A per alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet a bankok a bíróság előtt megkísérelhetik megdönteni, ha bizonyítják, hogy a szerződéseik megfelelnek a Kúria jogegységi döntésében az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességességével kapcsolatban támasztott feltételeknek. A perekben tehát a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő általános szerződési feltételek. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
A keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25., augusztus 22-én kezdődött az első, bankok által az állam ellen indított devizahiteles per, amelyben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét a bíróság formai okra hivatkozva elutasította. Azóta több tucatnyi hasonló per indult a törvényszéken, néhány ügyben elutasították a pénzintézetek keresetét, a többségében pedig szeptemberre halasztották a határozathozatalt.