Csütörtökön a zöld frakció felszólította az EU kormányait, hogy felkészült személyeket jelöljenek az EU vezetői posztjaira. Olyanokat, akiktől jobb munka várható el, mint a leköszönő „Barrosotól, Ashtontól és van Rompuytól”, vagyis az Európai Bizottság és Tanács jelenlegi vezetőitől.
A Zöldek elvárják, hogy az EU megosztottságának mérséklésére kelet-európai jelölt is valóban fajsúlyos vezetői posztot kapjon. Azt is elvárják, hogy a hétvégére esedékes állam- és kormányfői csúcs, ha kell, halassza el a biztosokról szóló döntést addig, amíg a 28 jelölt között nem lesz megfelelő számú, a most jelölt négynél sokkal több nő. Ha a jelenlegi kilenc női biztosnál kevesebb nő marad a kormányok által előterjesztett listán, akkor a Zöldek – és feltehetően más frakciók is – leszavazzák a teljes jelölti névsort. Mivel a kormányok jelöltjeiről van szó, nekik lenne fontosabb, hogy mielőbb beiktassák az új Bizottságot.
A szocialista frakció a parlamenti ratifikálásra váró EU-kanadai kereskedelmi egyezményből akar kivenni egy olyan pontot, amely a szocialisták szerint túl széles jogokat adna a multinacionális vállalatoknak az EU kormányaival szemben. Bár nyíltan nem fenyegetődznek vétóval, megállapítják, hogy az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha azt az Európai Parlament megszavazza.
A Kanadával kötendő kereskedelmi megállapodás körüli csetepaté előjátéka annak a sokkal keményebb küzdelemnek, amely az Egyesült Államokkal aláírandó, hasonló szerződés körül várható. A zöldek és a baloldali frakciók (legalábbis a nyugat-európai baloldaliak) nem, vagy csak az európai szociális, kulturális és környezetvédelmi érdekek kőkemény garantálása mellett fogadnák el a megállapodást, ez utóbbira pedig kevés az esély. Az Európai Parlament, amely Juncker megválasztásának kikényszerítésével egyszer már legyőzte a Tanácsot, láthatóan készen áll az újabb csatákra.
Hegyi Gyula (Brüsszel)