- Két ponton múlt a történelmi siker. Hogyan értékeli a mérkőzést?
- Nagyon színvonalas találkozó volt. A cseh edző nyilatkozatából is kiderült, nem csak mi gondoljuk úgy, hogy ott lett volna a helyünk az Európa-bajnokságon. A fiúk megtettek mindent, de a sport már csak ilyen. A közönség is elégedett volt. Vastaps búcsúztatta a válogatottat.
- Az első félidő után mindössze egy ponttal vezettünk, a második játékrészben, viszont 14 ponttal bizonyultunk jobbnak a cseh válogatottnál. Minek volt köszönhető a javulás?
- Ha a tétet kellőképpen átérzi a játékos, melléjük áll egy sportcsarnoknyi ember, ráadásul tapasztalja, hogy az ellenfél kezd megtörni, akkor ilyen plusz teljesítményre képes. Már Csehországban is érezték a játékosok, az ott elszenvedett hárompontos vereség azt mutatta, nem vagyunk gyengébbek náluk. Az edzői teljesítményről se feledkezzünk meg, hiszen úgy osztotta be a csapat erejét Sztojan Ivkovics, hogy a mérkőzés végére frissebbek tudtunk maradni, mint az ellenfél. A második félidő hűen tükrözte, hogy az edzői stáb, mind szakmailag, mind pedig mentálisan tökéletesen készítette fel a válogatottat.
- Két pont kellett volna még. Min múlott?
- Azon például, hogy Grúziában ponttal kaptunk ki, s nem 18-cal. Megvan a továbbjutás akkor is, ha Kecskeméten hárommal verjük őket a grúzok, nem eggyel. Ha lett volna még egy meccs Szolnokon, akkor is meglehetett volna a siker. De a sportban nincs "ha" meg "volna". Eljutottunk idáig. Azt gondolom, a csapat tisztességesen helytállt. A válogatott bebizonyította, nemzetközi szinten is jegyzett, most már tartanak tőlünk. Ez a csapat a mögöttük lévő generációnak azt üzeni, hogy érdemes a kosárlabdát választani, mert el lehet jutni magas szintekre is.
- Azt hittem, előző kérdésemre válaszolva kitér a bírói tévedésekre is...
- Nem foglalkozom a játékvezetéssel. Nem voltam megelégedve én sem a ténykedésükkel, de ha a büntetőinkből még kettőt bedobunk, máris megvan a továbbjutás. A sportban, különösen a kosárlabdában, a fiatal, kevésbé elfogadott csapatokkal nem annyira toleránsak a játékvezetők. Ezen a mérkőzésen is látszott, hogy a cseh válogatottnak nagyobb a presztízse. Azon vagyunk, hogy ez megváltozzon. Mindenesetre, ha nekem a selejtező kezdete előtt valaki azt mondja, hogy három haza és egy idegenbeli győzelemmel nem jutunk tovább, nem hiszem el.
- A magyar válogatott az utóbbi évek legjobb teljesítményét nyújtotta. Minek tulajdonítja mindezt?
- Sok összetevője van ennek a sikernek. Minden, ami a felkészüléshez szükséges volt, azt a szövetség biztosította. A játékosok a klubjaikban és a válogatottban is komoly munkát végeztek. Sztojan Ivkovics szövetségi kapitány mentalitását, akaratát át tudta adni tanítványainak. A csapat végig magas hőfokon égett, és ez komoly edzői teljesítmény. Fizikálisan sem voltunk gyengébbek az ellenfeleinknél, habár az más kérdés, hogy a magasságunk, a tömegünk kívánnivalót hagyott maga után. Ez az eredmény komoly csapatmunka volt. Megérdemlik a dicséretet.
- Mit jelentett volna a sportágnak Magyarországon az Eb-szereplés?
- A jövő évi kontinenstornára való kijutás azt hozhatta volna, hogy a magyar kosárlabda újra bejut az európai elitbe. Ennek a marketing és, sportpolitikai értéke, utánpótlásra gyakorolt hatása felmérhetetlen.
- Mi a következő cél?
- Megpróbálunk kijutni a következő Eb-e. Egyben tartva ezt a csapatot, kiegészítve tehetséges fiatalokkal. Az edzői stábban nem történik változás.