Az ünnepélyes díjátadón a miniszter utalt rá, hogy Czeizel Endre egy könyvében azt írta: "az embereket boldoggá leginkább a szerelem, kiegyensúlyozottá a jó magánéletük, megelégedetté pedig a gyermekeik tehetik". Hozzátette: valóban a gyermek a legnagyobb ajándék, és a professzor fáradhatatlanul küzdött azért, hogy ebben az ajándékban minél több család részesülhessen.
Czeizel Endre segített abban is - mondta -, hogy a gyermekvállalásról hozott döntések tudatosabbak és felelősségteljesebbek legyenek. Olyan televíziós műsorokat készített, amelyek a családtervezés, a gyermekvállalás korszerű módszereit közvetítették, de valamilyen módon mégis közük volt ahhoz az ősi tudáshoz, amelyet a szülők továbbadnak gyermekeiknek, a következő generációnak.
Balog Zoltán hangsúlyozta: a címzetes egyetemi tanár könyveiben kutatta a magyarság genetikáját, a művészetek és tudományok nagyjai rendkívüli tehetségének eredetét, létrehozta a veleszületett rendellenességek országos nyilvántartását, az úgynevezett kóroki monitort, kiépítette a genetikai tanácsadást, kidolgozta az optimális családtervezési modellt, és elterjesztette Magyarországon a fejlődési rendellenességeket megelőző magzatvédő vitaminok alkalmazását.
A miniszter azt mondta: "magyar sors az ilyen", hogy Czeizel Endre munkásságát először külföldön, az Egyesült Államokban ismerték el. Kiemelte: sok ember fejében és könyvespolcain, az ismeretterjesztő irodalomban ott van az a tudás, amelyet neki köszönhet a világ a genetika és az orvostudomány területén.
Czeizel Endre az ünnepségen azt mondta: nagy megtiszteltetés a Semmelweisről elnevezett díjat átvenni, mert orvosi egyetemi tanulmányai alatt Semmelweis Ignác lett a példaképe, "vezérlő csillaga", miatta fordult a szülészet, majd a genetika felé is, mindig próbált, amennyire tudott, hozzá méltó lenni.
Azt mondta: "egy picit hadd legyen szerénytelen", de emlékeztet rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon évente 400 ezer gyermek azért nem születik nyitott gerinccel, mert a magzatvédő vitaminokkal sikerült igazolni, hogy van megelőzés is, nem csak "modern Taigetosz".
Hozzátette: jó lenne, ha a magyar emberek megértenék, hogy bár a "társadalmi halhatatlanság" csak keveseknek adatik meg, a "biológiai halhatatlanság" elvileg mindenkinek jár, de ehhez gyermekek kellenek, mert, mint mondta, nekik "adjuk át génjeinket, szeretetünket, tudásunkat".
Czeizel Endre 1935-ben született Budapesten. 1959-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Attól az évtől az Országos Közegészségügyi Intézetben a humángenetikai és teratológiai osztály munkatársa lett, és az öröklött (veleszületett) rendellenességek okait kutatta. 1973-ban lett a humángenetikai és teratológiai laboratórium (1984-től osztály) főorvosa és a WHO együttműködési központ igazgatója.
Fő kutatási területe a veleszületett rendellenességek kutatása és megelőzése. 1996 és 1998 között a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet főigazgatója volt. 1973 óta végzett genetikai tanácsadást. A főváros XIV. kerületében megalapította a Családtervezési Központot.
Czeizel Endre 1966-ban lett az orvostudomány kandidátusa, 1978-ban akadémiai doktor. Több más kitüntetés mellett 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2005-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 2000-ben az Egyesült Államokban neki ítélték oda - megosztva - a Kennedy-díjat, amelyet a Kennedy Alapítvány ötévenként adományoz a testi és lelki fogyatékosságok megelőzéséért végzett kiemelkedő tevékenységek elismerésére, egyben a magzatvédő vitaminnal kapcsolatos kutatásait is méltányolta.