Ellentmondásokkal volt tele a miniszterelnök nagykövetek előtt tartott hétfői beszéde, hiszen miközben megerősítette transzatlanti elkötelezettségünket, azzal szöges ellentétben lévő állításokat fogalmazott meg - mondta lapunknak Balázs Péter. Orbán Viktor beszédében egyebek közt azt mondta, el kell szakadnunk az értékalapú diplomáciától, mert azt csak "félnótások" alkalmazzák. A Bajnai-kormány volt külügyminisztere, az Európai Bizottság egykori biztosa szerint Orbán szavai alapján úgy tűnik, hogy a kormányfő mindenestül elvetette az értékalapú külpolitikát, és vele együtt az emberi jogok és a demokratikus alapjogok durva megsértésnek elutasítását is, amely pedig "vörös vonalat" jelent minden európai uniós tagállam és NATO-szövetségeseink számára.
Balázs Péter szerint Orbán ügyesen érvelt: arra hivatkozott, hogy egyes nyugati országok és vállalataik is gazdasági kapcsolatban állnak a saját értékközösségükbe nem tartozó országokkal, például Oroszországgal és Kínával. A volt külügyminiszter szerint azonban a kormányfő tudatosan összekeverte a szövetségeseinktől és a külföldi üzleti partnereinktől elvárható értékrendet. "Nem mindegy, kivel ülök le vacsorázni, és kivel kereskedek" - érzékeltette a különbséget Balázs Péter, aki szerint a diplomáciában nagyon meg szokták válogatni az "árnyalatokat", azaz, hogy kit neveznek barátnak vagy stratégiai partnernek. "Azzal, hogy üzleti kapcsolatban állok egy antidemokratikus állammal, a saját országomban még nem legitimálhatom az antidemokratikus folyamatokat, amelyeket a szövetségeseim is bírálnak" - tette hozzá Balázs Péter.
Az Együtt-PM társelnöke blogbejegyzésében szintén arról írt, hogy Orbán nem azért beszélt tegnap az értékek teljes elvetéséről külpolitikai stratégiánkat érintően, mert ettől jobban érvényesülhetnek nemzeti érdekeink, hanem azért, mert az Európai Unió még a jelenlegi, felettébb gyenge formájában is a kormányfő számára elfogadhatatlanul korlátozza szuverenitását. "Keleten olyan partnereket keres hazánk számára, akik kisebb-nagyobb üzleti lehetőséget látnak bennünk, de az államműködésbe nem szólnak bele. Nyugaton csak olyan partnereket találna, amelyek egy ponton túl jogbiztonságot, sajtószabadságot, átláthatóságot is megkívánnának saját érdekeik védelme szempontjából, és részben meggyőződésük miatt is" - írta Szigetvári Viktor. A politkus szerint ugyanakkor Magyarország akkor követi a valódi nemzeti érdekét, ha okosan egyensúlyozik nyugat és kelet határán. "Értékeink minden szempontból a nyugathoz kötnek, ott vannak stratégiai szövetségeseink. Érdekeink pedig arra kényszerítenek bennünket, hogy akár energetikában, akár gazdaságfejlesztésben partnereket keressünk keleten is. Ez a helyes reálpolitikai egyensúly" - tette hozzá Szigetvári.
Beszédében Orbán Viktor meglepő módon a menekültkérdést is feszegette, bűnnek nevezve az illegális bevándorlást. Balázs Péter szerint Orbán konfliktuskereső, a folytonos külpolitikai "harc" által hazai támogatottságot remélő politikájának köszönhető az európai bevándorlás kérdésének felemlegetése, hiszen Magyarország szempontjából ez valójában egy ál-konfliktus. A menekültek áradata ugyanis elsősorban a célállomásként szolgáló, fejlett észak-, és nyugat-európai országok (Nagy-Britannia, Franciaország, Svédország stb.), illetve a bevándorlók többsége által érintett, dél-európai tranzitországok (Olaszország, Spanyolország, Görögország) problémája, Magyarországot viszonylag kevés menekült célozza meg. "A józan politika nem vállal fel felesleges konfliktusokat" - tette hozzá a diplomata.
A magyar nagykövetek új, a miniszterelnök által felvázolt szerepfelfogását, amely szerint a diplomatáknak törekedniük kell a gazdasági kapcsolatok erősítésére akár vállalati szinteken is, Balázs Péter alapvetően hasznos gondolatnak nevezte. Csakhogy a volt miniszter szerint a diplomácia eddig is kivette a részét a külgazdasági célok segítéséből, ő maga, illetve Martonyi János is a külgazdaság területéről érkezett a külügyminiszteri székbe. Nem lehet azonban szétválasztani a diplomácia biztonsági és gazdasági funkcióját, ahogy azt Orbán tette beszédében. "Mindig az élet-, és a vagyonbiztonság az elsődleges szempont, főleg a jelenlegi világpolitikai helyzet, például az orosz-ukrán vagy az iraki konfliktus kapcsán, hiszen ha bármelyik országgal kapcsolatban biztonsági kockázatok merülnek fel, akkor ott nem lehet tartós gazdasági kapcsolatokat építeni" - mondta Balázs Péter.
Hajdu Nóra szerint ennél is fontosabb eltérés a két ország külpolitikájában, hogy miközben Németország a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben éppen a nyugat értékközösségére hívja fel a figyelmet, ennek tulajdonít döntő jelentőséget, addig a magyar kormányfő arról beszél, hogy az értékvezérelt diplomácia ideje lejárt. "Mindenki lásson tisztán: illiberális jogállam nem létezik, az ilyen törekvések az önkény alapjait fektetik le. Magyarországon ma csak részben működik a jogállam, ezt pedig legfontosabb stratégiai partnereink is pontosan látják" - tette hozzá az Együtt-PM politikusa.
A német külügyminiszter szerint egyébként nemcsak "sajátos államformánkat", a liberális demokráciát teszi próbára a változó világ, hanem magát "az államiság eszméjét" is, hiszen az államok sérülékenysége és sodródása a teljes bukás felé a Szíria és Irak közötti térség mellett Afrikában is megfigyelhető. Az ukrán válsággal pedig "visszatért Európába a háború és béke kérdése", Oroszország megkérdőjelezi a kontinensen meghúzott határokat. A német felfogással éles ellentétben fogalmazott Orbán Viktor a közelmúltban, amikor az oroszok ukrajnai beavatkozására reagáló európai uniós szankciókról azt mondta: "lábon lőttük magunkat, a megszorítások ugyanis többet ártanak nekünk, illetve az exportra termelő országoknak, mint Oroszországnak".