Már éppen megfeledkeztünk volna a magánnyugdíj-pénztárak háromezer milliárdjának állami megmentéséről, amikor kiderült: hiába gyürkőztünk, nem vágtunk ki elég almafát. A bő termés, meg az EU-orosz kölcsönös embargó miatt a maga magát lábon lőtt kormány most minden iskolás asztalára kötelezően almát rendelne. Mi pedig látjuk a biztos jövőt: a banánt, a citromot, esetleg a maniókát a menzán, miből mutatkozik majd éppen túltermelés, mit és kit akar éppen megvédeni a kormány.
Körkörös sánc ez. Ugyanazon a hétvégén, amikor megkezdték az alma rendeleti védelmét, bejelentkeztek a magyar bor megóvására is. A honi szőlő- és borágazat akut gondjává vált ugyanis, hogy nagy mennyiségben jelentek meg a piacon az Olaszországból származó italok, természetesen veszélyeztetve a magyar termelők érdekeit. Ezért aztán a versenysemlegesség nevében az import borok forgalombahozatali eljárását 15 napról meghosszabbították 90-re. Hitelesíteni kell azt az edényt is, amelyben a bort tárolni szeretnék, a tárolótartályba pedig csak hitelesített mérőátfolyón keresztül tölthető be a bor - ez volna a készülő ordré lényege. Hogy mit szólnak mindehhez a piac többi szereplői, nem tudni (valaki majd megvédi őket is), de már annyival is elégedettek lehetünk: nem jutott még eszébe senkinek, hogy a menzán kötelezővé tegye a magyar borkortyolást. Közben az orosz piacról kitiltott lengyel alma ellepi Európát, mi meg kezdjük érezni, hogy talán nem rendeletekkel, hanem a lepusztult feldolgozóiparral kellene foglalkozni, meg annak a titoknak megfejtésével, hogy tényleg annyira hülyék-e a taljánok, hogy olyan áron hozzák ide a tömegbort, amelyen - a tárca szerint - lehetetlen előállítani, s csak veszteséget termel az olasz exportőröknek.
Ám higgadtság van: a kormány eltökélt, hogy folytatja a kísérletezést, hogyan lehet rendeleti úton piacgazdaságot működtetni. Mondom: citrom lesz ebből az ebédlőasztalon.