A tárgyalás utolsó részében a felperes pénzintézet előadta, hogy a vonatkozó uniós jogszabályok előírják az érdemi konzultáció szükségességét az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó nemzeti jogszabályok esetén. A felperes által hivatkozott közösségi határozat rögzíti a konzultációs eljárás menetét, meghatároz egy minimum határidőt is, amit nemzeti hatósági kérelemre le lehet rövidíteni. Ebből az eljárási rendből az következik a felperes szerint, hogy bizonyos határidőn belül nem lehet elfogadni, megszavazni a nemzeti jogszabályt.
A pénzintézet jogi képviselője kifejtette: az Európai Bíróság állásfoglalást hozott előzetes döntéshozatali eljárás keretében egy másik uniós szabállyal kapcsolatban, ami azonban szintén az eljárási rendre vonatkozott. Ennek analóg alkalmazásával lehet arra következtetni – amit az Európai Bíróság kimondott –, hogy az érdemi konzultációs kötelezettség megszegése következtében a nemzeti bíróság nem alkalmazhatja a jogszabályt. A felperes pénzintézet képviselője továbbá hangsúlyozta, hogy két szinten – alkotmánybírósági és Európai Bírósági - is fennáll a normakontroll jogszabályi lehetősége.
Ennek az a jelentősége, hogy még időben eldőljön egy jogszabályról, hogy alkalmazható-e, azelőtt, hogy visszafordíthatatlan károkat okozna. A felperes kérte a keresetnek való helyt adást. Az alperes magyar állam képviselője fenntartja az eddigi álláspontját és kéri a kereset elutasítását.
Elhalasztotta a döntést a bíróság az MKB-Euroleasing Autólízing perében is
A halasztást szintén szeptember 10-re határozta meg a Fővárosi Törvényszék .A felperes lízingcég azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A pénzügyi cég keresetében a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ám utóbbiakat visszavonta.
Az MKB-Euroleasing érvelése szerint kikötéseik tételesen meghatározottak, átláthatóak és az átlagos fogyasztó számára is érthetőek. A cég kizárólag pénzügyi lízingszolgáltatást nyújt banki hitelből, forrásköltségeinek emelkedését más forrásból nem tudja kompenzálni, így érvényesítenie kell a lízingdíjakban is. Az alperes magyar állam szerint az oklista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, s a felperes üzletszerűen a piacon tevékenykedő vállalatként hatni tud a refinanszírozási költségekre, így annak átháríthatósága nem megalapozott.
