bevétel;becslés;reklámadó;

- Még becsülni sem tudták a reklámadó bevételét

Hiába végzett előzetes számításokat a reklámadó bevezetése előtt a kabinet, nem tudták megbecsülni a különadóból várható bevétel összegét - ez éppen a reklámadó-törvényhez készült háttértanulmányból derül ki, amelyet közérdekű adatigénylésre, két hónap után, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiadott az Átlátszónak.

 "A várható reklámadó-kötelezettség aggregált adatok alapján nem becsülhető, tekintettel a progresszív adókulcsra, így a költségvetési hatás becslésénél a reklám-bevétel teljes árbevételben képviselt arányának cég-szintű meghatározására van szükség" - áll a "Háttértanulmány a reklámadó bevezetéséhez" című anyagban. Eszerint a kabinet először 2015-re számolt a reklámadóból származó költségvetési bevétellel, 10 milliárd forintra becsülve azt, miközben a júniusban megszavazott törvény már idénre is adókötelezettséget írt elő - épp augusztus 20-ig kellett befizetnie az érintett cégeknek - és a becsült bevétel ma már mindössze 7-8 milliárd forint. Ez azért is érdekes, mert a szövegben konkrétan az szerepel - bár nem tudni, mikor íródott -, hogy a reklámadó-törvény 2014 "évközben" lép hatályba.

A "költségvetési hatásbecslés" alapját azonban - mint kiderül az anyagból - semmi más nem adta, mint a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) közleménye, azaz annak "nyilvánosan elérhető háttéradatai". De szó sincs arról, hogy a tanulmányhoz egyeztettek volna a szövetséggel, illetve, hogy mi volt a véleménye a szakmai szervezetnek. (Emlékezetes, a kormány még tavaly tárgyalt a reklámadóról az MRSZ-szel, illetve Lázár János az év elején a reklámügynökségi bónuszokról, de a reklámadó bevezetéséről ekkor nem volt szó.)

Arra, hogy mely médiacéget mennyire érintheti a különadó, a tanulmány a 2012-es társasági adóbevallásokból próbált választ találni, ami viszont az árbevételt tartalmazza. Így a dokumentum le is szögezi, hogy "a társasági adóbevallások adatai alapján nincs mód annak meghatározására, hogy az árbevételből mekkora összeget tesz ki a reklám-közzétételből eredő nettó árbevétel". A 14 oldalas "háttértanulmány" több oldalt szentel egyébként külföldi példák bemutatására, az Európai Unióból konkrétan hét országot említ (Ausztria, Dánia, Görögország, Románia, Észtország, Belgium, Svédország), Európán kívüli példaként pedig Egyiptomot és Pakisztánt hozza fel. Ausztriában a reklám értékének 5 százaléka adó, ám Dánia csak tervezi megadóztatni a szórólapokat, reklámújságokat - mégis a példák között szerepel -, Görögországban a hirdetések árának 20 százaléka az adó, Romániában a reklám árának 1-3 százaléka, Észtországban és Belgiumban csak a közterületi reklám adóköteles.

Az, hogy a fideszes L. Simon László által benyújtott törvénytervezetnek egyáltalán létezik hatástanulmánya, június 13-én, a reklámadó megszavazása után két nappal derült ki, miután Orbán Viktor a Kossuth Rádió vendége volt. A riporter megkérdezte, hol vannak a szükséges háttérszámítások, amire Orbán azt mondta, "a háttérszámítások léteznek és nyilvánosak is", és még azt is állította, hogy a szükséges szakmai egyeztetések is megtörténtek. Miközben sem nyilvános nem volt a szöveg, sem egyeztetést nem folytattak. A háttértanulmány szövege egyébként lényegében megegyezik a bevezetett jogszabály szövegével.

Már 2012-ben sem lehetett sok oka panaszra a gazdasági eredményeit illetően a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA), 2013-ban azonban hatalmasat léptek előre - derül ki a nemrég közzétett közhasznúsági jelentésből, amelyet az mfor.hu ismertetett.