Az egyik hatásos gyógykezelést az ellenanyagok jelentik a vírusinfekciókkal szemben - írja az InforMed. Feltehetően ezeknek köszönheti az életét az a két amerikai is, aki mostanában lábadozik egy atlantai izolációs osztályon.
Kent Brantly orvost és Nancy Writebol misszionáriusnőt a kísérleti preparátummal, ZMappal kezelték, ami három géntechnikával előállított monoklonális antitest keveréke. Mivel a ZMappot dohánynövényből állítják elő, nagyobb mennyiség áll majd rendelkezésre a következő aratás után.
A szükséges ellenanyagot azonban nem feltétlenül a költséges géntechnikával kell előállítani. Régóta elérhető a helyszínen, Afrikában, méghozzá azoknak az embereknek a vérében, akik a fertőzést erős immunrendszerüknek (vagy szerencséjüknek) köszönhetően átvészelték. Vérük nagy mennyiségben tartalmaz védő antitesteket, és mint mondják, Brantley-é is, aki, mielőtt ZMappal kezelték volna, egy 14 éves lábadozó betegtől kapott vérátömlesztést.
Nem ő volt az első beteg, akinél a passzív immunizációt megkísérelték. 1976 novemberében az angliai Salisbury katonai laboratóriumában véletlen tűszúrás következtében megfertődődött egy laboráns. Miután egy hét múlva lázas lett, interferonnal kezelték, ami után azonnal elmúlt a láza.
Amikor állapota ismét romlott, újra és újra olyan szérumot kapott, amelyet a kutatók egy korábbi, zaire-i járvány alkalmából egy túlélőtől vettek le. Végül, feltehetően saját ellenanyag termelésétől is támogatva, kigyógyult a betegségéből. 1995-ben megint sikeresen alkalmazták a transzfúziót. Akkor a kongói Kikwitben 316-an betegedtek meg, közülük 249-en meghaltak.
A kevés túlélő között volt hét olyan beteg, akit ott helyben transzfundáltak öt, a betegségből éppen kigyógyuló donor vérével. Egy kivételével meggyógyultak. A WHO-nál a lábadozók savójával történő kezelés ma már az engedélyezett lehetőségek közé tartozik, ami, mint ezt a Science megtudta, a terápia változatok között egészen a lista elején áll.
Már július végén tervezték, hogy túlélőktől levett vért szállítanak az USA-ba, és ott magas biztonságú laboratóriumokban állatkísérleteket végeznek, azonban ez nem történt meg.Tekintve a halálesetek egyre növekvő számát, a legtöbb szakember az állatkísérletek mellőzését tanácsolta. Hogy ez megvalósul-e, az a következő hetekben derül ki.
Az interferon is szóba került, mint gyógyítási lehetőség. A hepatitis-C kezelésében is hosszú ideje alkalmazzák, más alternatíva hiányában. Hogy az ebolánál is hat-e, még nem ismert. Eleanor Fish kanadai immunológus a múlt héten a Science-szel szemben, hevesen kiállt a használat mellett (és az ukrajnai Pharmunion BSV cég pedig felajánlott 60 ezer adagot ingyen).
Ezzel összefüggésben érdeklődésre tarthat számot egy új orvosi közlemény, amely szerint az ebola nagyfokú megbetegítő képessége arra vezethető vissza, hogy meggátolja a szervezet saját interferon-termelését.
