Hasonló határozatot hozott már a Kongresszus 2001-ben az al-Kaida elleni, majd a Szaddám Huszein iraki rezsimjével szembeni harchoz. A törvényhozás a hozzájárulással lehetővé tenné a hadsereg számára, hogy korlátozásuk nélkül lépjen fel Irakban és Szíriában az IS-szel szemben.
Az amerikai kormányban mindeközben egyre hevesebb vita zajlik arról, hogy Washingtonnak a szíriai polgárháborúban is aktívabb szerepet kellene vállalnia – írta a New York Times. A légicsapások mellett a terrorszervezet, valamint Bassár el-Aszad elnök rezsimje ellen harcoló lázadócsoportok fokozottabb támogatásáról lenne szó.
Magas rangú körök elismerték a lapnak, hogy a kormányzat már régóta megosztott egy szíriai szerepvállalást illetően. Az újságíró James Foley megölése azonban teljesen új helyzetet teremtett. Obamát előzőleg több bírálat érte amiatt, hogy bírálói szerint túl tétován lépett fel a szíriai konfliktusban. Hillary Clinton volt külügyminiszter egy ízben úgy vélte, ez a halogató magatartása is hozzájárult az Iszlám Állam megerősödéséhez.
Clinton később bocsánatot kért az elnöktől kijelentései miatt. Rendkívüli parlamenti ülésen számol be Angela Merkel a kurdoknak szállítandó fegyverek ügyéről. A szeptember elsejei időpontról a parlamenti pártok állapodtak meg. Ezzel a kancellár elfogadta a Zöldek és a Balpárt alkotta ellenzék azon követelését, amely szerint a Bundestagban tárja fel az ügy részleteit.
A német szövetségi kormány szerdán jelentette be, megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a katonai felszerelések mellett fegyvereket is szállítsanak-e a dzsihadista Iszlám Állam ellen harcoló a kurdoknak. E hét közepéig dönt a kormányzat arról, milyen felszereléssel lássák el a kurdokat. Elsősorban kézifegyverekről lehet szó.
James Foley megölése miatt Nagy-Britanniában is egyre nagyobb a félelem a dzsihadisták miatt, hiszen az amerikai férfi maszkot viselő gyilkosa – kiejtése alapján – brit, pontosabban londoni lehetett. Egyes feltételezések szerint egy brit rapper volt az elkövető. A Sunday Times is azt közölte, a brit titkosszolgálat azonosította a gyilkost, részleteket azonban nem árult el a lap.
A londoni hatóságok szerint 400-600 közöttire tehető azon nagy-britanniai iszlamisták száma, akik Szíriába és Irakba utaztak, hogy részt vegyenek a „hitetlenek” elleni brutális harcban. A YouGov iroda Foley meggyilkolása előtt készített felmérése szerint a megkérdezettek 68 százaléka úgy látja, az Iszlám Állam Nagy-Britanniára is fenyegetést jelent.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte Foley „undorító és gyáva” megölését. A grémium a többi túszul ejtett személy azonnali és feltétel nélküli szabadon engedését követelte. Az ENSZ szerint az IS mészárlást tervez az észak-iraki Amerli városában. Az itt élő mintegy 20 ezer embert, túlnyomórészt síitákat, teljesen elvágták a vízszolgáltatástól, élelmiszer és gyógyszerek nélkül maradtak.
Ha nem sikerül megszüntetni a blokádot, humanitárius katasztrófa fenyeget – állítja a világszervezet. A hétvégén több merénylet is volt az országban, több tucatnyi személy vesztette életét. Khaled al-Attiyah katari külügyminiszter kijelentette, elítéli James Foley amerikai újságíró kivégzését az Iszlám Állam által, és visszautasította a vádat, miszerint anyagilag támogatnák a szervezetet. Az ország már korábban is tagadta, hogy támogatná a felkelőket, de ellenzéki források mást állítanak.
