Az erfurti Landtag bizottságának 1800 oldalas jelentése szerint a hatóságok "totálisan csődöt mondtak" az NSU-ügyben. A neonáci terroristák által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban "végzett, illetve nem végzett" nyomozások azt mutatják, hogy az ügy kezelése a rendőrség, az ügyészség és az alkotmányvédelmi hivatal oldaláról vizsgálva is "teljes katasztrófa".
Az egykori NDK területén fekvő Türingiában létrejött NSU országszerte legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. A három terrorista - Uwe Mundlos, Uwe Böhnhardt és Beate Zschäpe - 1998 elején kezdett bujkálni, miután a rendőrség Jenában egy razzia során felszámolt egy pokolgépgyártó műhelyt, és körözni kezdte a három személyt, mint mindenki mást, akit kapcsolatba hoztak az esettel.
Ha a hatóságok akkor rendben elvégezték volna a munkájukat, akkor valószínűleg egészen más irányt vett volna a történet - emelte ki Dorothea Marx, a vizsgálóbizottság elnöke a jelentés erfurti bemutatóján.A testület több mint két évig foglalkozott az üggyel, 68 ülést tartott, csaknem 170 tanút hallgatott meg és hétezernél is több hivatalos aktát tekintett át. Az összefoglaló jelentést a bizottság tagjai ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el.
A legtöbb mulasztás az alkotmányvédelmi hivatal - a belső elhárítás - türingiai szervezetét terheli. A hatóság nem ismerte fel, hogy alakult egy terrorista csoport és sorozatban követ el bűncselekményeket, holott számos fizetett informátora volt a szélsőjobboldali szubkultúrában, köztük olyanok is, akik kapcsolatban álltak az NSU tagjaival. A hatóság továbbá nem osztott meg számos fontos értesülést a rendőrséggel, és nem volt megfelelő az információáramlás az alkotmányvédelem tartományi és a szövetségi szervei között sem. A bizottság szerint ugyan nem bizonyítható, de feltételezhető, hogy az alkotmányvédelem szabotálta az NSU tagjainak kézre kerítését.
Számos hibát követett el az ügyészség, a rendőrség és a tartományi belügyminisztérium is. A rendőrség például rosszul mérte fel a szélsőjobboldali szubkultúra szervezettségi fokát és veszélyességét - állapította meg a bizottság. Ezzel kapcsolatban Richard Dewes volt tartományi belügyminiszter a meghallgatásán kiemelte, hogy tíz rendőrből kilenc az NDK idején tanulta a szakmát. A sikeres munkához arra lett volna szükség, hogy "ezeket a kollégákat felvilágosítsák arról, mit jelent a jobboldali radikalizmus" - idézték német hírportálok a volt miniszter szavait a jelentésből. Annak ellenére, hogy az NSU tagjaira korán felfigyeltek a hatóságok, és a militáns szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként tartották számon őket, az általuk 2000 és 2007 között elkövetett gyilkosságok, rablások és robbantások ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el.
A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a "törökbüfé-gyilkosságok" (Döner-Morde )címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek. Az NSU egyetlen élő tagját, Beate Zschäpét terrorista szervezet létrehozásával és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolták meg, pere tavaly kezdődött. Az NSU környezetéből két személyt gyilkosságban való bűnrészességgel, két további személyt pedig terrorista szervezet támogatásának bűncselekményével vádolták meg.