A magyar gazdaság kilátásai alapjaiban eltérnek a világgazdaság, illetve az Európai Unió vagy akár térségünk többi országának várható helyzetétől - így értékelte a 2014. közepi hazai állapotokat Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár úgy jellemezte a helyzetet, hogy amíg az általános várakozás a növekedési dinamika erősödését jelzi, addig nálunk átmeneti évről beszélhetünk.
A szakember megfogalmazása szerint a négy éve folytatott gazdaságpolitika törvényszerűen recessziót okozott, így a magyar gazdaság teljesítménye a múlt évben mindössze egy százalékkal haladta meg a 2010. évit. Ennek fényében érdemes azt is szemlélni, hogy a kormány az elmúlt héten 3,1 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedési kilátásait.
Ahogy Katona Tamás fogalmazott: a kedvező növekedési adat nem jelemzi a lecsúszási folyamat megfordítását, mert egyszeri tényezők együttes hatására jött létre. Ezek között szerepel az uniós források felhasználásának torlódása. Ez a hatás azonban 2015-ben már nem fog érvényesülni. Az Európai Unió fejlesztési forrásokra adja a pénzt, nálunk azonban a támogatásoknak nem kiegészítő, hanem kizárólagos szerepe van. A költségvetési pénzekből ugyanis nem a gazdasági fejlődést szolgáló beruházásokra költenek, hanem az ebből a szempontból számításba nem vehető stadionberuházásokra.
Gyakran hivatkozunk a multinacionális cégek által megvalósított járműipari nagyberuházásokra, ezek nagy része azonban idén befejeződött, így jövőre már nem lehet a dinamikus bővülés alapja. Ugyancsak Katona Tamás - aki korábban a Központi Statisztikai Hivatal elnöke is volt - hívta fel a figyelmet a növekedési adatokat kísérő statisztikai módszertani bizonytalanságokra is. A kiskereskedelmi forgalom számbavétele vagy a "láthatatlan gazdaság" teljesítményének reális becslése említhető meg ennek kapcsán.
Kedvezőtlen folyamatot tükröz az is, hogy a készpénzforgalom rohamosan bővül, holott a piacgazdaságot folytató országokban éppen ezzel ellentétes tendencia érvényesül, hiszen ez a kifehéredés folyamata ellen hat. Az idén júniusban forgalomban lévő készpénzállomány 3 416 milliárd forint volt, ami 45,5 százalékkal több a három évvel korábbinál. Még rosszabb a helyzet, ha megemlítjük, hogy a növekedésből 20,8 százalék az elmúlt 12 hónapban következett be. Ugyanakkor infláció ebben az időszakban egyáltalán nem volt.
A gazdasági növekedés egyik feltétele lehetne az Európai Unióval fennálló kormányzati kapcsolatok megjavítása, azonban ennek semmi jele nincsen, sőt a kormány - elképzelései szerint, a keleti nyitás jegyében - a legszívesebben a minimumra csökkentené azokat az uniós kapcsolatokat, amelyeknek részaránya jelenleg 75 százalékos. (Természetesen nyilvánosan ilyen abszurd terveik nincsenek, de a kétharmadra való részarányt már sikerként könyvelnék el.) Mindez azt eredményezi, hogy nem várható a működőtőke beáramlásának - egyébként szükséges - növekedése, így a magánberuházások érdemleges növekedésére sincs kilátás. Mindez a mostani gazdasági növekedés fenntarthatóságát kérdésessé teszi.
A statisztikai bűvészkedés egyik területe a kormány által is fontosnak érzett foglalkoztatottság növelése. Az első félévben a valóságos bővülés 2,4 százalékos volt, a köz foglalkoztatottakat nem számítva. Katona Tamás ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a foglalkoztatottsági adatok még mindig nem érik el a 2008. évi, tehát hat esztendővel ezelőtti szintet. Jól érzékelteti a közfoglalkoztatottak labilis helyzetét, hogy májusban az átmeneti finanszírozási zavar nyomán felére csökkent a közmunkások száma, és ugyanakkor a regisztrált munkanélkülieké ugyanennyivel megnőtt. Az elmúlt években megfigyelhető volt - mutatott rá a szakember -, hogy a közszférában egyre több közfoglalkoztatottat alkalmaznak, így számukra kevesebb bért kell folyósítani.
Az államadósság érdemi csökkentésére nincs esély, a 85 százalékot meghaladó GDP arányos mérték ugyan mérséklődhet, de az év végén csak trükkökkel lehet majd az évről évre szükséges mérséklődést produkálni. Az adósságállomány növekedésének oka: a kormányzat folytonos államosítási kényszere és a forint tartós gyengesége. A GDP növekedése ezt csak részben tudja ellensúlyozni.
