Az elmúlt hetek esős időjárása kedvezett a nyári gombaszezonnak, az erdőkben, mezőkön most viszonylag könnyen és nagy mennyiségben lehet rátalálni különböző ehető - és persze mérgező - gombafajokra. Tapasztalt gombavadászok és lelkes "amatőrök" vágnak ilyenkor neki az erdőségeknek, az erdőgazdaságok pedig mindenkit figyelmeztet: a gombagyűjtést - akárcsak az erdei vadgyümölcs szedését - az erdőtörvény szabályozza.
A leggyakrabban elkövetett hiba, hogy az erdőjárók zárt, műanyag zacskóba gyűjtik a gombákat, ami erre teljességgel alkalmatlan. Benne a gombák megnyomódnak, és az anyagcsere-folyamatok fokozódása miatt a termőtestek felmelegednek, ami a fehérjék gyorsabb lebomlásához vezet. Az ilyen gombák elfogyasztása is okozhat rosszullétet, ilyenkor a gyomorrontás nem mérgező, hanem a romlott, lebomlott gomba miatt következhet be. Hogy ezt megelőzhessük, mindenképpen jól szellőző helyen gyűjtsük a gombákat – egy kosár meg is teszi. Az elöregedett és férges gombákat ugyanúgy ne vigyük magunkkal, mint az apró, nagyon fiatal gombákat. Az utóbbiaknak még nincsenek tipikus határozó bélyegeik, így gyakran nem ismerhetők fel egyértelműen. Ha tévedésből mégis felvettünk egy rágott, öreg, mérgező gombát, vagy amelyet mégsem vinnénk magunkkal, akkor tegyük vissza, ezzel lehetőséget adva, hogy elszórja a spóráit. Fontos, hogy az ismeretlen gombákat külön gyűjtsük, megakadályozva, hogy a törmelékei a többi gombához keveredjenek, megelőzve ezzel a mérgező anyagok továbbterjedését.
A törvény szerint az állami tulajdonú erdőkben csak egyéni szükségletre, és személyenként legfeljebb napi két kilogramm gomba szedésére van lehetőség az erdőgazdálkodó engedélye nélkül. A gombákat szigorúan csak saját felhasználásra lehet gyűjteni, kereskedelmi forgalomban tilos értékesíteni.
Ahhoz, hogy az erdőtörvényben meghatározott mennyiségnél nagyobb tételben, illetve kereskedelmi céllal gyűjthessük a kalaposokat, már szükséges a helyi erdészeti igazgatóság előzetes hozzájárulása. Az egy hétre szóló engedélyt az illetékes kerületvezető erdésztől lehet beszerezni, kiváltása 500 forintba kerül. Magántulajdonú erdőben történő gyűjtéshez mindig a tulajdonos írásos engedélyére van szükség.
A gombaszedést követően fontos, hogy felkeressünk egy szakembert és vizsgáltassuk meg a begyűjtött gombát, megelőzve az esetleges mérgezéseket.
Sok ehető gombának van ugyanis mérgező "hasonmása": külsejükben nagyban hasonlíthatnak - mint például a
népszerű csiperke és a fehér galóca -, az avatatlan szemnek pedig nem tűnhetnek fel az apró különbségek. A mérges gombák miatt már kis mennyiség elfogyasztása után is súlyos mérgezés alakulhat ki.
Az ÁNTSZ statisztikái szerint évente átlagosan 100-200 gombamérgezéses esetről érkezik bejelentés, az esetek 25-35 százalékában 14 év alatti gyerekek betegednek meg. A gombaszakértőket általában nagyobb piacokon, csarnokokban lehet megtalálni, a gombákat ingyenesen ellenőrzik, a mérgező példányokat megsemmisítik.
Az erdőtörvény szerint azonban nemcsak a gomba- és vadgyümölcs szedése minősül erdei haszonvételnek: ide tartozik a fakitermelés, az erdészeti szaporítóanyag (mint például a makk és más magvak) gyűjtése, az elhalt fekvő fa és gally, gyógynövények, vadvirágok, de még a fenyőgyanta gyűjtése is.
Így például rőzsét gyűjteni is csak engedéllyel szabad, ám ha természetvédelmi területről van szó, úgy még a természetvédelmi törvényt is figyelembe kell venni, a gyűjtéshez több engedélyt is be kell szerezni, annak hiányában ugyanis akár a rőzsegyűjtő nénikékre is büntetést róhatnak.
Ugyanez a helyzet a szarvasaganccsal is: ha az erdőben elhullajtott agancsra bukkanunk, azt nem szabad hazavinni. A vadászati törvény szerint ugyanis az agancs a vadgazdálkodó (erdészeti társaságok, vadásztársaságok, földtulajdonosi közösségek) tulajdona. Gyűjtésük csak a gazdálkodó szervezet írásbeli engedélyével lehetséges, máskülönben lopásnak minősül, ami rendőrségi feljelentést és vadvédelmi bírságot vonhat maga után.
"A hullott agancs a vadállomány minőségére vonatkozóan fontos információforrás, ezért szakmai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy a vadászterületeket gondozó erdészek és hivatásos vadászok kézbe foghassák, regisztrálhassák azokat" - figyelmeztet a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt.
Ha az erdei haszonvételeket valaki jogtalanul vagy a megengedett mértéket meghaladóan gyakorolja, illetve az erdei haszonvételek feltételeit megsérti, számolnia kell azzal, hogy erődvédelmi bírságot kell fizetnie. A büntetés mértékét az erdőgazdálkodási és -védelmi bírságokról szóló kormányrendelet szabályozza.
