A hazánkra vonatkozó ajánlások között szorgalmazzák: az amerikai elnök, a kongresszus és a külügyminisztérium hívja fel a figyelmet a független média és a civil szervezetek megfélemlítésének veszélyére, illetve ennek a magyar társadalomra gyakorolt hatásaira. Javasolják, hogy nyújtsanak támogatást a támadásnak kitett magyar médiának, civil szervezeteknek és emberi jogvédő szervezeteknek. Kiemelik azt is, hogy szükség lenne olyan kommunikációs stratégia kidolgozására, melynek segítségével el tudják érni a jórészt csak az állami ellenőrzés alatt álló média információiból tájékozódó embereket.
A Human Rights First sürgeti az Orbán-kabinetet, hogy vizsgálja felül a korábban nagy vitákat kiváltott magyar médiatörvényt, amely korlátozza a szólás- és információszabadságot. Felhívja a budapesti kormányt, hogy szüntesse meg a Médiatanácsot, korlátozza a médiahatóság jogosítványait, s tegye lehetővé, hogy a médiahatóság döntéseit a törvény előtt megfellebbezzék. Töröljék el a nyomtatott és az online sajtóra vonatkozó regisztrációs követelményt. Vizsgálják felül az információszabadságról szóló törvényt, hogy a kért információk kiadásának megtagadása esetén nyíljon lehetőség a fellebbezésre.
A jelentés emlékeztet arra, hogy a 2011 júliusában elfogadott, az információszabadságról szóló törvény kapcsán Magyarország „macska-egér játékot” folytatott az Európai Unióval, s ennek a játszmának a magyar sajtó itta és issza meg a levét. Idézik a Nemzetközi Média Tanácsadó Központ (CIMA) megállapításait arról, hogy megkezdődött a független magyar média lassú, de biztos megfojtásának folyamata. Felhívják a figyelmet az állami cenzúra erősödésére, valamint a „puha cenzura megjelenésére” különböző pénzügyi ösztönzők révén, illetve a független média gazdasági ellehetetlenítésére irányuló törekvésekre.
A jelenlegi kormány alatt e tendenciák felgyorsultak, az állami hirdetéseket a „baráti” média számára tartják fenn, a kormánypárti sajtót a kormányzó párthoz nagyon közelálló üzletemberek finanszírozzák – áll a jelentésben. A médiatörvényt 2012-ben felülvizsgálták, de a módosítások nem orvosolták a fő aggodalmakat. Emlékezetes, hogy a voksolásokat tavasszal a helyszínen nyomon követő EBESZ is számos problémát vetett fel azzal kapcsolatban, miként hatott a médiatörvény a 2014-es választási kampányra. Megállapításaik szerint a közvetlenül vagy közvetve Fidesz-közeli üzletemberek által birtokolt média növekvő fölénye, az állami hirdetéseknek a kormánypárti orgánumokban való elhelyezése „aláásta a politikai pluralizmust”.
Külön kiemeli az emberi jogi szervezet jelentése az origo.hu hírportál esetét Lázár Jánossal. Noha a Fidesz korábbi frakcióvezetője, jelenleg a Miniszterelnökséget vezető miniszter tagadta, hogy köze lenne hozzá, tény, alig egy héttel azután, hogy az Origo beszámolt Lázár eltitkolt londoni szállodai „túlköltekezéséről”, elbocsátották az internetes portál főszerkesztőjét. Tiltakozásképpen az orgánum tucatnyi munkatársa felmondott, s mintegy ezer újságíró tüntetett a Parlament előtt a kormány média elleni politikai és pénzügyi nyomásgyakorlása miatt.
A magyar média ellehetetlenítését szolgáló másik példaként említi a jelentés a közelmúltban bevezetett reklámadót, amelynek fő célpontja a német tulajdonban lévő RTL Klub kereskedelmi csatorna. A médiacégek tulajdonosai szerint az új rendelkezés célja, hogy szájkosarat tegyenek a médiára, s némelyik cég túlélése is veszélybe kerülhet.
Összességében a Human Rights First jelentése a magyarországi helyzet kapcsán megállapítja: „A Fidesz aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét, amelyek célja az lenne, hogy megakadályozza a túlzott hatalomkoncentrációt egyetlen párt vagy egyetlen ember kezében. Anyagi és politikai erőfölényét arra használja, hogy kiéheztesse a médiát és megfélemlítse a kormányzat bírálóit, s kedvére módosítgatja az alaptörvényt és a jogrendszert saját érdekei érvényesítésére.
