önkormányzati választások;FVB;Fővárosi Választási Bizottság;

Illusztráció. Fotó: Népszava

- Nem tud megalakulni az FVB

Miközben javában zajlik az október 12-ei önkormányzati választásokon induló szervezetek nyilvántartásba vétele, Budapesten még egyetlen szervezetet sem vettek nyilvántartásba. Pedig csak az a szervezet indulhat a választáson, amelyik nyilvántartásba vetette magát, amire a törvény szerint szeptember 8-ig van lehetőség. A nyilvántartásba vételt a választási bizottságok végzik, helyi szinttől egészen a Nemzeti Választási Bizottságig (NVB). A fővárosi - ma már kompenzációs - listákat és a főpolgármester-jelölteket az úgynevezett területi választási bizottság veszi nyilvántartásba, jelen esetben a Fővárosi Választási Bizottság (FVB). Ám az FVB - az egész országban egyedülálló módon - még egyetlen szervezettel sem tette meg ezt. Nem is tehette, hiszen még - szintén egyedüllő módon - meg sem alakult. A 2010-ben megválasztott FVB-nek ugyanis jelenleg két tagja van, ám a törvényes működéshez minimum három szükséges. 

A területi választási bizottságok tagjait, ilyen az FVB is, a helyi közgyűlés, vagyis jelen esetben a fővárosi közgyűlés választja meg. Ám Budapest főjegyzőjének - egyben a fővárosi választási iroda vezetőjének - tájékoztatása szerint Tarlós István főpolgármester ugyan nem zárkózott el a közgyűlés összehívása elől, de jelezte, ebben a hónapban a testület határozatképessége a szabadságok miatt nem biztosítható. Ezért a főjegyző az NVB-hez fordult, bízzon meg egy tagot. Erre a választási eljárási törvény szerint akkor van lehetőség, ha határidőig, azaz a választás előtti 42. napig (augusztus 31-ig) a közgyűlés nem választott tago(ka)t.

Ám az NVB még hétfőn elutasította Sárádi Kálmánné főjegyző megkeresését és nem bízott meg új tagot. Indoklásuk szerint az NVB-nek akkor van kivételesen lehetősége a közgyűlés helyett megválasztani az alsóbb szintű bizottság tagját, ha azt a közgyűlés elmulasztotta. A közgyűlési döntés feltétele az arra irányuló főjegyzői indítvány. Patyi András NVB-elnök jelezte, hogy a főjegyző a bizottsághoz benyújtott iratok szerint a közgyűlés összehívatására és a tag megválasztására indítványt nem tett, így a közgyűlésnek lehetősége sem volt, hogy gyakorolja a törvényben biztosított hatáskörét.

Megkerestük az ügyben a főpolgármestert, hogy az NVB döntése után nem kívánja-e összehívni a fővárosi közgyűlést, ám Szűcs-Somlyó Mária kommunikációs igazgató közlése szerint ebben az ügyben a főpolgármester nem kíván nyilatkozni. Ugyancsak megkerestük Sárádi Kálmánné főjegyző irodáját, ahol visszahívást ígértek, ami lapzártánkig nem történt meg.

Tóth Zoltán választási szakértő szerint nyílt törvénysértés történt, mivel a választási bizottsági tagokat kötelező megválasztani. Mint mondta, külön kell választani egymástól azt az esetet, amikor egy közgyűlésnek megvan a lehetősége a bizottsági tagok megválasztására, semmi nem akadályozza őket és azt, amikor vis maior történt: például nincs közgyűlés, vagy annak tagjai ténylegesen akadályoztatva vannak, például árvíz, valamilyen természeti csapás, vagy akár áramszünet miatt.

Utóbbira, emlékeztetett rá, a korábbi években is volt már példa. Ám Tóth nem tud olyan esetről, mint az FVB-é, amikor a közgyűlés azért nem ül össze, mert tagjai szabadságon vannak. Szerinte a hatáskör gyakorlása jogállamban nemcsak jog, hanem kötelesség is, vagyis először össze kell hívni a fővárosi közgyűlést, amelynek az FVB-tagokat meg kell választania. Ha ez nem történik meg időben, akkor lehet az NVB-hez fordulni, hogy bízzon meg tagokat.

Miért jó az időhúzás?
Bár a törvény szerint szeptember 8-ig van lehetőség a jelölőszervezetek nyilvántartásba vételére az önkormányzati választásra, de a már nyilvántartásba vett szervezetek augusztus 25-től a gyűjthetnek ajánlásokat. Fővárosi szinten csak a főpolgármester-jelölteknek van szükségük ajánlásokra, a kompenzációs listákon - az új szabályok szerint - a kerüelti polgármester-jelöltek és a főpolgármester-jelöltek szerepelnek.
Ad abszurdum előfordulhat, hogy augusztus 31-ig nem alakul meg az FVB és az NVB, csak a határidő lejárta után bíz meg harmadik bizottsági tagot. Ebben az esetben a fővárosi kompenzációs listákat csak szeptember elején veszik nyilvántartásba és a főpolgármester-jelöltek is akkor kezdhetik meg ajánlásaik gyűjtését. Így a kevéssé ismert baloldali jelölt, Falus Ferenc nyilvánvaló hátrányba kerül a regnáló főpolgármesterrel, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltjével szemben.

Részben mégis sikerült megegyezni a lázongó kerületi MSZP-szervezetekkel, így nagy valószínűséggel mégis aláírják a szocialisták, az Együtt-PM és a DK a fővárosi önkormányzati választásra szóló együttműködést. Határidőt ezúttal nem szabtak, ráadásul az egyezség konkrét részleteit sem közölték. Falus Ferenc viszont szinte biztos, hogy az ellenzék főpolgármester-jelöltje lesz.