A volt amerikai külügyminiszter nemrégiben, a The Atlantic című lapnak adott interjújában óvatosan, de bírálta az elnök külpolitikáját, mondván, nagy nemzetek külpolitikai doktrínájaként túl kevés az, amit Obama rendre mondani szokott, hogy „ne kövessünk el hülyeségeket”. Axelrod twitteren üzent vissza Hillarynak: „Csak hogy tisztázzuk, hülyeségen olyasmit értünk, mint az Irak elleni 2003-as amerikai beavatkozás, ami tragikusan rossz döntésnek bizonyult.” New York állam szenátoraként annak idején Hillary Clinton is igennel voksolt George W. Bush háborújára, s nem utolsósorban emiatt maradt alul a 2008-as demokrata előválasztásokon Obamával szemben.
Clinton időközben telefonon felhívta az elnököt, s elmondta, mondván, egyáltalán nem állt szándékában elhatárolódni Obama külpolitikájától. Hillary a washingtoni külügyminisztériumban töltött évekről írt új könyvében egyébként azt írta, utólag megbánta, hogy megszavazta az iraki beavatkozást. „Jó szándékkal, de rossz döntést hoztam” – írta „Nehéz döntések” című könyvében a volt First Lady. Hillary és Obama ma személyesen is találkoznak a massachusetts-i Martha’s Vineyard szigetén, ahol az amerikai elnök évi rendes szabadságát tölti.
Obamát sok támadás éri, hogy az ukrán és a gázai konfliktus, valamint az iraki helyzet elmérgesedése közepette nem szakította meg vakációját, s még a missouri válsághelyzetet is kezelnie kell. A mindenkori amerikai elnök valójában soha nincs szabadságon, ott az elnöki iroda, ahol épp tartózkodik. Obama a Cape Cod melletti üdülőszigeten is megkapja a reggeli titkosszolgálati tájékoztatást, ahogy elődjét, George W. Busht is naponta tájékoztatták. Bush rendszeresen texasi birtokán töltötte az augusztust.