Emberi Jogok Európai Bírósága;lehallgatás;TEK;hatáskör túllépés;

Fotó: Thinkstock

- Túl nagy hatásköre miatt perlik a TEK-et

Kiderülhet-e valaha, hogy a terrorelhárítók titokban besurrantak lakásunkba és bepoloskázták, lehallgatták beszélgetéseinket, és egész e-mailes levelezésünket áttúrták? A válasz sejthető: aligha. Két magánszemély azonban mégis azt próbálja elérni, hogy a minderre bírói engedély nélkül is felhatalmazott Terrorelhárítási Központ (TEK) jogkörei ne legyenek korlátlanok. 

A civilben jogvédő szervezeteknél dolgozó jogászok, Szabó Máté Dániel és Vissy Beatrix nemrég a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mondván: a magánélethez fűződő alkotmányos jogokat sérti, ha bírói engedély nélkül is megfigyeléseket végezhetnek, és az erről szóló keresetüket be is fogadta a bíróság, írta az Index. 

A TEK-nek egészen 2012 januárjáig bírói engedélyre volt szüksége ahhoz, hogy bűnüldözési céllal megfigyelést végezzenek. A jogszabályváltozás óta, ha nemzetbiztonsági célokkal indokolják az operatív munkát, akkor a bíró helyett az igazságügyminiszter adja ki az engedélyt, ám az ilyen ügyekben sokkal szélesebb körűek a TEK-esek jogai, és a megszerzett adatokat sem kell megsemmisíteniük az ügy lezárása után. A panaszosok szerint a bíró független a végrehajtó hatalomtól, de ha a kormány által ellenőrzött TEK úgy korlátozhatja állampolgárok jogait, hogy ahhoz csak egyetlen kormánytag engedélye szükséges, az lehetőséget ad a visszaélésre.

Miután a kormány szerint a civilszervezetek "külföldi érdekeket" szolgálnak, nem tekinthető teljesen kizártnak, hogy Szabó és Vissy jelenleg is nemzetbiztonsági megfigyelés célpontjai, ugyanakkor ők maguk nem tudnak erről - nem is tudhatják meg -, az esetleges lehallgatásokról még utólag sem kell őket tájékoztatni, de megindokolni sem kell a művelet jogszerűségét. Strasbourg annak ellenére érdemben foglalkozik ügyükkel, hogy egyikük sem tud beszámolni konkrét, személyes jogsértésről, de abban biztosak, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak minden titkos megfigyelésre a TEK-nek.

A két jogvédő azt szeretné elérni, hogy Strasbourg mondja ki: a hatályos szabályozás az Emberi Jogok Európai Egyezményét sérti, és Magyarország változtasson rajta. Vissy és Szabó futott már egy kört az ügyben az Alkotmánybíróságon is, ám a bírák tavaly úgy vélték: a bűnüldözést célzó megfigyelés igazságszolgáltatási kérdés, ahol indokolt a bírói kontroll, de a nemzetbiztonsági kockázatok megítélése már politikai természetű, ezért nem indokolt, hogy azt egy kormányzattól független intézmény kontrollálja.

Újabb kilakoltatástól tartanak Miskolcon és nem is alap nélkül, mert a fideszes önkormányzat egy kitelepítést tervez e hétre. Arról nincsenek információink, pontosan mikor és kiket érinthet. Ugyanakkor egy Krétakör által készített, a Roma Sajtóközpont (RSK) oldalán közzétett videó szerint olyanok kerültek utcára, akiknek nem volt lakbértartozása, pedig a városvezetés főként ezzel indokolta a kitelepítések szükségességét.