Kedden jár le az állami fenntartású egyetemek és főiskolák kancellári tisztségére való pályázat határideje. A most elnyerhető megbízások - amelyeket azok kaphatnak meg, akik felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkeznek - 2014. szeptember 1-től 2017. augusztus 31-ig szólnak majd, a pályázók közül Orbán Viktor miniszterelnök választhatja ki kancellárnak az általa alkalmasnak vélt jelölteket. Csakhogy több, mint valószínű, hogy a kormányfő már tudja, hogy egyes intézmények élére kiket fog kinevezni.
Júliusban Orbán a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog megbízni a feladattal. Meg nem erősített információink szerint például az ELTE kancellárja lehet Gál András Leventéből, "a jó állam" megvalósításáért felelős egykori kormánybiztosból.
A felsőoktatási államtitkár azonban nem sokkal ezután azt közölte, nem biztos, hogy mind a harminc felsőoktatási intézményben már idén szeptember elsejétől beléphet az új kancellár, de szerinte az ősz végéig bizonyosan lezárható a kinevezési folyamat.
Palkovics László úgy fogalmazott, összesen mintegy hatvan jelentkezőre számít, de korántsem biztos, hogy első körben valamennyi egyetem és főiskola élére lesz alkalmas kancellárjelölt. Kancellárok híján ideiglenesen a gazdasági főigazgatók viszik tovább az ügyeket, az újabb pályázati eljárás lezárultáig. A megbízás további feltétele egyébként a vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatása, a magyar állampolgárság, a cselekvőképesség, és a büntetlen előélet.
A kancellárok felelnek majd az állami fenntartású felsőoktatási intézmények gazdálkodásának irányításáért, például a források elosztásáért, a közbeszerzésekért vagy az ingatlanhasznosításért. Ezen felül munkáltatói jogokat is gyakorolhatnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga továbbra is a rektornál marad, akit az egyetemi vagy főiskolai szenátusok jelölhetnek a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá.
Csakhogy a rektorok hatásköre szűkül. Bár az övék marad a szakmai, tudományos irányítás, azonban az összes szakmai döntésnek - például az intézményi struktúra átalakítása, egy-egy képzés, kutatás finanszírozása - költségvetési vonzata van, így a kormányfő által kinevezett kancellár nélkül a rektorok alig "mozdulhatnak" majd. Egyúttal megszűnik az intézmények gazdasági főigazgatói posztja, őket eddig a nemzetgazdasági miniszter nevezte ki.
Bár a kancellári rendszer bevezetése - még Klinghammer István államtitkársága idején - már tavaly felmerült, manapság a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által az egyetemeken feltárt gazdálkodási "anomáliákkal" indokolják az állami befolyás kiterjesztését. Ha igazak a sajtóban kiszivárgó információk, a felsőoktatási intézmények jelentős része valóban nem gazdálkodott jól a rájuk bízott közpénzekkel, annak ellenére sem, hogy 2010 óta az Orbán-kormány jelentősen visszavágta az ágazat finanszírozását.
Az évek óta feldarabolással "fenyegetett" Budapesti Corvinus Egyetemről (BCE) szóló Kehi-jelentés részletei június végén kerültek nyilvánosságra; több visszaélést is feltártak az intézményben. A vizsgálat egyebek közt megállapította, hogy az egyetem olyan dolgozókat foglalkoztatott vissza, akik korábban milliós végkielégítéssel távoztak. Az egyik kollégium üzemeltetését egy olyan cégre bízták rá, amely a gondnoki tevékenységen kívül minden más munkát alvállalkozóknak adott át. A gondnoki munkát pedig a cég ügyvezetője látta el havi 1,4 millió forintért.
De foglalkozott a Kehi a hallgatói önkormányzatok gazdálkodásával is. A Nyíregyházi Főiskola HÖK-tisztviselői például "célprémium", "jutalom" és "karácsony" jogcímeken is kaptak ösztöndíjakat, amelyek egy főre eső összege akár a 880 ezer forintot is elérhette. Ezen felül a kulturális ösztöndíjak 76 százaléka is a HÖK-tisztviselőké lett. A Nyugat-Magyarországi Egyetemen a Savaria Egyetemi Központ HÖK-elnöke 2012-ben 540 ezer forint közéleti és 218 ezer forint sportösztöndíjban részesült, a gazdasági referens pedig 790 ezer forintot kapott.
A Kehi-jelentéssel kapcsolatban a felsőoktatási államtitkár legutóbb úgy fogalmazott, az intézményeknek kommentálniuk kell a megfogalmazott véleményeket. Azt kérte az intézmények vezetőitől, hogy készítsenek részletes akciótervet azokról a pontokról is, amelyek megjegyzésként jelentek meg a tervezetben. Ezt a tárca "erőteljesen" ellenőrizni fogja - jelezte az államtitkár, aki szerint a végleges jelentésből fog kiderülni, érte-e kár a magyar államot, felsőoktatást.
