foglalkoztatás;munkavállalók;munkaerő-kölcsönzés;

A kikölcsönzött munkaerőnek a szezonális elfoglaltságok jelentik a fő megélhetési formát FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK

- Hiányzó munkáskezek

Tavaly csaknem 121 ezer munkavállalót kölcsönöztek ki, ami ötödével haladta meg az egy évvel korábbit. A szakma idei első féléves tapasztalatai szerint mivel 2014-ben is töretlenül nő a foglalkoztatók létszámigénye, így a kölcsönzöttek száma elérheti a 140 ezret.

Munkaerőt kölcsönözni érdemes, legalábbis ez a véleménye Hegedűs Csabának. A piac 10 százalékát uraló Trenkwalder cég üzletágvezetője lapunknak ezt azzal indokolta, hogy a vállalatok általa a szezonális, ciklikus munkaerő-igény kielégítésével így megfelelő rugalmasságot érhetnek el, és mentesülnek a pályázók toborzásával, felvételével járó feladatok alól is. Emellett a munkaerő-kölcsönzés díja nem terheli a bérköltségeket, és még az alkalmazása előtt ki lehet próbálni az új munkaerőt.

Ennek a szolgáltatásnak azonban vannak árnyoldalai is. A munkahely iránti elkötelezettség és a motiváció alacsonyabb szokott lenni, és emellett magasabb a fluktuáció is, és ami nem közömbös, a munkavégzés minősége is gyengébb lehet. Gyakran konfliktusok adódhatnak a saját és a kölcsönzött munkaerő között is, mivel utóbbiak a helyi alkalmazottakkal azonos jogokat szeretnének kapni.

Ezzel azonban még nem értünk a gondok végére. A munkavállalók egy része ódzkodik a kölcsönzötti léttől, attól tartva, hogy csak átmeneti munkához jut, és ráadásul akár hátrányos megkülönböztetésben is részesülhet. Ez azonban - a szakértők szerint - a gyakorlatban távolról sincs így. A munkát keresők részéről is növekszik az igény a kölcsönzött foglalkoztatás iránt, hiszen felismerték, hogy hamarabb lesz így munkája annak, akit ily módon közvetítenek ki, mint annak, aki arra vár, hogy státuszba kerüljön egy cégnél. Az új, kölcsönzött munkavállalóknak átlagosan több mint harmada volt korábban regisztrált álláskereső, míg a kölcsönzés lejárta után csak tizedük lesz ismét munkanélküli.

Az esetek többségében határozott időtartamú a munkaerő-kölcsönzés, általában 1-3 hónap, sok cég éveken át alkalmazza - igény szerint - ezt a foglalkoztatási formát.

A Trenkwalder üzletágvezetője kifejtette: a kölcsönzött alkalmazottak negyede 25 év alatti, jelentős többségük pályakezdőként szerzi meg ily módon első tapasztalatait a munka világában. Ráadásul a kereseti lehetőségek is kedvezőbbek, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja. A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 145 ezer forintot, ami 43 százalékkal magasabb az aktuális minimálbér-szintjénél.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikái szerint munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben jellemző, a kölcsönzöttek 84,6 százaléka főként betanított és szakmunkát végez. Elsősorban a feldolgozóiparban: fémalapanyag- és fémfeldolgozásban, gépek, gépi berendezések, illetve közúti járművek gyártásában kaptak munkát. A szellemi foglalkoztatottakat elsősorban adminisztrátorként foglalkoztatják. A túlnyomó többségüket (85,2 százalék) – ellentétben a közhiedelemmel – teljes munkaidőben alkalmazzák.

A munkaerő-kölcsönzés fontos belépőpont a munkaerő-piacra: a tavalyi 121 ezer kölcsönzött munkavállaló negyedét a foglalkoztatók időközben saját állományba vették át, lehetővé téve a cégen belül további karrier építésének lehetőségét – hangsúlyozza Hegedűs Csaba. Minden negyedik kölcsönzött munkavállaló 25 év alatti, ám a kölcsönzöttek nyolcada az 50 év feletti korosztályból kerül ki, akik közül sokaknak szintén ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megfelelő állást találjanak.

A kölcsönzött munkavállalók száma az év végére a 140 ezret is megközelítheti országosan. További kedvező tendencia, hogy a szezonális foglalkoztatás időszaka egyre jobban megnyúlik, és egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad - fogalmazott Hegedűs Csaba.

Az ügyfelek négyötöde multinacionális vállalat
Magyarországon mintegy ezer munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céget tartanak nyilván, ám a piac erősen koncentrált: a teljes piac tavalyi nettó árbevételének (159 milliárd forint) negyedén a legnagyobb három szereplő, a Trenkwalder, a Prohumán és az Addeco osztozott. A 10 legnagyobb cég összárbevétele 59 milliárd forint volt, így a fennmaradó 100 milliárdon osztozik a 990 piaci szereplő.
Látható, hogy sok cég próbál e tevékenységből megélni, aminek oka, hogy a munkaerő-kölcsönzéssel viszonylag egyszerűen lehet sok pénzt keresni. A nagyoknál az ügyfelek négyötöde multinacionális vállalat, amelyeknél szigorúbbak a munkaerő létszámkeretek, ugyanakkor a többlet megrendeléseket csak kölcsönzött munkaerővel tudják megoldani. A multik dolgozóinak átlagosan háromnegyede saját állományú, míg a fennmaradó hányad kölcsönzött.
Hegedűs Csaba ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig megszokott bőség a munkaerő-kölcsönzés piacán az utóbbi fél évben egyes területeken hiányba fordult át, így a kölcsönző cégeknek új toborzási technikákat kell bevetniük, új régiók felé elindulniuk és sokszor szinte szó szerint kopogtatniuk kell a megfelelő munkaerő ajtaján.
A jelenlegi munkaerő-piaci tendenciák szerint egyes régiókban már nem csak szakmunkásokat, hanem betanított munkásokat sem könnyű találni. Országosan jelenleg 3-4 ezer nyitott pozíció van, ahová munkavállalókat keresnek. Ennek oka egyrészt, hogy egyes iparágak, különösen az autóipari cégek és azok beszállítói túl vannak a válságon, sőt ma már fejlesztenek, kapacitást bővítenek, így az érintett régiókban felszívják a rendelkezésre álló munkaerőt.
Ez Hegedüs Csaba szerint leginkább Kecskemét, Győr, Székesfehérvár, Hatvan, Gyöngyös, illetve Budapest környékére jellemző. Emellett a közmunkaprogramok is sok potenciális dolgozót lekötnek. Ugyanakkor például Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Pécs és körzetében egyelőre nagyobb a merítési lehetőség. A munkaerő-kölcsönzők toborzási díjat fizetnek azoknak a munkavállalóknak, akik visznek magukkal még valakit, aki egy adott ideig a cégnél dolgozik - húzta alá a szakember.
Utalt arra, hogy a munkaerő-kölcsönzés feltételrendszerét a Munka Törvénykönyve pontosan szabályozza. A normál 30 nap helyett a kölcsönzésnél 15 nap a felmondási idő, és ez utóbbinál a csoportos létszámleépítést nem kell bejelenteni a munkaügyi hivatalnak. Ez is oka annak, hogy ez az atipikus foglalkoztatási forma egyre szélesebb körben terjed.

Júliusban 80 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében lévő állampapír-állomány. Az értékesítési adatok szerint a lakosság kezdi lecserélni az egy éven belüli kincstárjegy megtakarításait 3-6 éves futamidejű államkötvényekre. A teljes állomány 2211 milliárd forint fölé emelkedett. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. adatai szerint július hónapban 80,6 milliárd forinttal növekedett a lakosságnak szánt állampapírok állománya.