Munkaerőt kölcsönözni érdemes, legalábbis ez a véleménye Hegedűs Csabának. A piac 10 százalékát uraló Trenkwalder cég üzletágvezetője lapunknak ezt azzal indokolta, hogy a vállalatok általa a szezonális, ciklikus munkaerő-igény kielégítésével így megfelelő rugalmasságot érhetnek el, és mentesülnek a pályázók toborzásával, felvételével járó feladatok alól is. Emellett a munkaerő-kölcsönzés díja nem terheli a bérköltségeket, és még az alkalmazása előtt ki lehet próbálni az új munkaerőt.
Ennek a szolgáltatásnak azonban vannak árnyoldalai is. A munkahely iránti elkötelezettség és a motiváció alacsonyabb szokott lenni, és emellett magasabb a fluktuáció is, és ami nem közömbös, a munkavégzés minősége is gyengébb lehet. Gyakran konfliktusok adódhatnak a saját és a kölcsönzött munkaerő között is, mivel utóbbiak a helyi alkalmazottakkal azonos jogokat szeretnének kapni.
Ezzel azonban még nem értünk a gondok végére. A munkavállalók egy része ódzkodik a kölcsönzötti léttől, attól tartva, hogy csak átmeneti munkához jut, és ráadásul akár hátrányos megkülönböztetésben is részesülhet. Ez azonban - a szakértők szerint - a gyakorlatban távolról sincs így. A munkát keresők részéről is növekszik az igény a kölcsönzött foglalkoztatás iránt, hiszen felismerték, hogy hamarabb lesz így munkája annak, akit ily módon közvetítenek ki, mint annak, aki arra vár, hogy státuszba kerüljön egy cégnél. Az új, kölcsönzött munkavállalóknak átlagosan több mint harmada volt korábban regisztrált álláskereső, míg a kölcsönzés lejárta után csak tizedük lesz ismét munkanélküli.
Az esetek többségében határozott időtartamú a munkaerő-kölcsönzés, általában 1-3 hónap, sok cég éveken át alkalmazza - igény szerint - ezt a foglalkoztatási formát.
A Trenkwalder üzletágvezetője kifejtette: a kölcsönzött alkalmazottak negyede 25 év alatti, jelentős többségük pályakezdőként szerzi meg ily módon első tapasztalatait a munka világában. Ráadásul a kereseti lehetőségek is kedvezőbbek, mint ahogyan azt a közvélekedés tartja. A kölcsönzött munkavállalók havi bruttó átlagkeresete meghaladta a 145 ezer forintot, ami 43 százalékkal magasabb az aktuális minimálbér-szintjénél.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal statisztikái szerint munkaerő-kölcsönzés továbbra is a fizikai munkakörökben jellemző, a kölcsönzöttek 84,6 százaléka főként betanított és szakmunkát végez. Elsősorban a feldolgozóiparban: fémalapanyag- és fémfeldolgozásban, gépek, gépi berendezések, illetve közúti járművek gyártásában kaptak munkát. A szellemi foglalkoztatottakat elsősorban adminisztrátorként foglalkoztatják. A túlnyomó többségüket (85,2 százalék) – ellentétben a közhiedelemmel – teljes munkaidőben alkalmazzák.
A munkaerő-kölcsönzés fontos belépőpont a munkaerő-piacra: a tavalyi 121 ezer kölcsönzött munkavállaló negyedét a foglalkoztatók időközben saját állományba vették át, lehetővé téve a cégen belül további karrier építésének lehetőségét – hangsúlyozza Hegedűs Csaba. Minden negyedik kölcsönzött munkavállaló 25 év alatti, ám a kölcsönzöttek nyolcada az 50 év feletti korosztályból kerül ki, akik közül sokaknak szintén ez az egyetlen lehetőség arra, hogy megfelelő állást találjanak.
A kölcsönzött munkavállalók száma az év végére a 140 ezret is megközelítheti országosan. További kedvező tendencia, hogy a szezonális foglalkoztatás időszaka egyre jobban megnyúlik, és egyre több kölcsönzött munkavállaló folyamatosan állásban marad - fogalmazott Hegedűs Csaba.