Az Európai Unió környezetvédelmi biztosa a cianidos aranybányászat ellen fellépő nemzetközi memorandum aláíróinak adott válaszában fejtette ki véleményét a kérdésben. "A környezetvédelmi biztos semmitmondó, kitérő jellegű válasza szervesen illeszkedik a ciánalapú bányászati technológia kockázatait lekicsinylő brüsszeli megnyilvánulások sorába" - hangsúlyozza a sajtóiroda közleménye.
Tőkés László, Zuzana Balázová, a szlovákiai Körmöcbánya polgármestere és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség korábbi elnöke márciusban fordult az Európai Bizottsághoz, jelezve, hogy a romániai verespataki bányaberuházás terve mellett a felvidéki Körmöcbányán és a kárpátaljai Nagymuzsalyon is ciántechnológiát alkalmazó aranybányákat kívánnak nyitni, illetve újraindítani. A közel félmillió négyzetkilométernyi Kárpát-medencében európai kérdés a cianidos bányászat által veszélyeztetett ivóvízkészletek mennyisége és minősége, minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való az európai polgárok joga a tiszta környezethez és a magántulajdonhoz - hangsúlyozták a beadvány aláírói. A 2000-es nagybányai bányaszerencsétlenség pusztításaira emlékeztetve arra figyelmeztettek, hogy a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó európai szabályozások ellenére a ciánkatasztrófák megelőzésének leghatékonyabb módja a ciántechnológia teljes tilalma volna.
A memorandum szerzői azt is felidézték, hogy 2010. május 5-én az Európai Parlament elsöprő többséggel szavazta meg azt a határozatot, amely arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy 2011. december 31-ig fogadjon el jogszabályt a cianidos bányászati technológia betiltásáról, a bizottság azonban mindmáig semmilyen jogi lépést nem tett az európai polgárok által közvetlen módon megválasztott Parlament döntésének végrehajtásáért. Az aláírók azt kérték, hogy José Manuel Barroso elnök szerezzen érvényt az Európai Parlament döntésének, és az Európai Bizottság rendelje el a ciántechnológián alapuló bányászat általános tilalmát az unió országaiban.
