A felmérést június végén az Eurobarométer eljárása alapján hajtották végre. A 2013 decemberében végrehajtott felméréshez képest csökkenés figyelhető meg a támogatók és az ellenzők számát tekintve is, olvasható a kormányiroda közleményében, de hozzáteszik, az ellenzők száma jelentős mértékben csökkent.
A lakosságnak továbbra is jelentős hányada, 67 százaléka szerint a csatlakozáshoz szükséges reformokat végre kellene hajtani akkor is, ha ezt az EU nem követelné, mert ez hozzájárulna egy rendezettebb Szerbia létrejöttéhez. A megkérdezettek 58 százaléka a korrupcióellenes küzdelmet tartja a legfontosabbnak, 41 százalék az egészségügy reformját, 37 százalék pedig az emberi jogok fokozottabb védelmét nevezte meg prioritásként. A fontossági sorrendben az igazságügy reformja következik (29 százalék), majd az oktatásügy fejlesztése (29 százalék), a mezőgazdasági termelés növelése (25 százalék), a fogyasztóvédelem fokozása (16 százalék), majd pedig a környezetvédelem intenzívebbé tétele (15 százalék).
A polgárok 61 százaléka szerint rendezni kellene Belgrád és Pristina közötti kapcsolatot, függetlenül attól, hogy ezt az EU megköveteli-e. A lakosság kétharmada támogatja Szerbia kormányának a párbeszéd folytatása és a kapcsolatok normalizálása melletti elkötelezettségét.
A megkérdezettek 35 százaléka véli úgy, hogy életében javulást hozhat Szerbia uniós csatlakozása, 22 százalék szerint rosszabb lesz a helyzet, 43 százalék szerint pedig sem jó, sem rossz eredménye nem lesz a csatlakozásnak. A lakosság 47 százaléka szerint az EU a fiatalok jobb jövője felé vezető utat jelenti, 36 százalék szerint jobb foglalkoztatási lehetőségeket hoz, valamint szintén 36 százalék véli úgy, hogy az EU szabad mozgást biztosít majd a határain belül.
Ugyanakkor a mostani felmérés eredményei szerint csökkent azoknak a szerbiai lakosoknak a száma, akik a nemzeti identitásuk és kultúrájuk elvesztésétől félnek az uniós csatlakozást követően.