- Szijjártó: egy tipikus fideszes karrier

Természetesen a miniszterelnök úr az, aki dönt arról, hogy ki legyen az új külügyminiszter. Tippeket hallottam én is, és valóban Szijjártó Péter miniszterhelyettes az, aki helyettesít engem, amennyiben én nem tudok valahol ott lenni, tehát adódik az, hogy ő legyen az első számú jelölt, de erről nyilván a miniszterelnök úrnak kell döntenie - így fogalmazott néhány napja Navracsics Tibor, jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter, akit Magyarország hivatalosan is jelöl az Európai Bizottság egyik biztosi tisztségére. A fideszes "kremlinológia" értelmében tehát egyértelművé vált, hogy az ősszel 36. életévét betöltő Szijjártó Péter lesz a kormányalakítással átnevezett külügyi tárca vezetője.

Nevüket nem vállaló külügyi források lapunknak és más médiumoknak is úgy nyilatkoztak, hogy Szijjártó emberei már hónapok óta megkezdték a hatalomátvételt egészen a legalsó szintekig. Ugyanis az államtitkár közvetlen bizalmasai szintén hozzák a saját bizalmasaikat, akik jellemzően 20-30 év körüli, friss diplomás, külügyi vagy más hivatali tapasztalattal alig rendelkező hivatalnokok, de sokakkal új titkárnők is érkeztek. Az újak állítólag kedvükre válogathatnak a jobb irodák közül, és még azt is megtiltották nekik, hogy a folyosókon köszönjenek vagy szóba álljanak a régi külügyes kollégákkal. Utóbbiak közül sokakra hamarosan kirúgás vár. Mint ahogy várhatóan távozni kényszerülnek ősszel azok is, akiket Navracsics vitt magával a tárcához a megszünt Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból (KIM). Információnk szerint ugyanis, ha a miniszter valóban Brüsszelbe távozik, Szijjártó az ő embereivel sem akar együtt dolgozni.

Az eljárás hűen tükrözi Szijjártó Péter rideg karrierizmusát, amely a 2000-es évek elejétől kéz a kézben járt a Fidesz egyre gátlástalanabbá, cinikusabbá váló kommunikációjával. Szijjártó a párt második generációját képviseli - egy "klubban" Lázár Jánossal és Rogán Antallal - akik bármit elvállalnak, bármit kimondanak és bármit megtesznek, amire a Fidesz csaknem teljhatalmú vezetője, Orbán Viktor kéri őket. Cserébe villámgyorsan emelkedtek fel a jobboldali hierarchiában.

Út a papagájkommandóba

A jövendő külügyminiszter 1978-ban született Komáromban. 1995-96 között egy félévet az Egyesült Államokban tanult, majd 1997-ben érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, ahová mélyen vallásos szülei iratták be. Szijjártó az intézményben kitűnően tanult és mindennap hajnali 6 órakor misén vett részt. Tizenhat évesen, a gimnáziumban találkozott először Orbán Viktorral, aki az iskolában tartott előadást a fiataloknak. Állítólag ekkor jelentette ki társainak: minden álma, hogy a Fidesz elnöke mellett dolgozzon. Miután felvették a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok és sportmenedzsment szakára - ahol 2002-ben diplomázott -, 1998 januárjában már be is lépett a győri Fidesz-szervezetbe, egy évre rá pedig megalapította a Fidelitas - a Fidesz ifjúsági szervezete - helyi szervezetét.

Folyamatosan részt vett a párt helyi kampánymunkájában, ennek eredményeképp egyre több befolyásos jobboldali politikust ismert meg. Munkabírása és lelkesedése mellett nyilván ennek is köszönheti, hogy 1998-ban már a győri városi közgyűlés fideszes tagja lett, 2001-ben pedig a Fidesz országos választmányába is bekerült. 2002-ben aztán területi listáról bejutott az Országgyűlésbe is, annak legfiatalabb tagjaként. A Fidelitas nevében - de nyilván a pártközpont megbízásából - számos sajtótájékoztatót tartott, amelyek közül sok vált nevetség tárgyává, de Szijjártó sosem mondott nemet. 2005-ben például a Kempinski szálloda előtt egy műanyag széken ülve virslit és kenyeret evett, miközben a hotelban Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és az üzleti elit tagjai fogyasztották "luxusvacsorájukat". De elhíresült az a sajtótájékoztatója is, amelyet Gyurcsány balatonőszödi háza előtt, a tóban állva tartott, feltűrt farmernadrágban.

Nem csoda tehát, hogy Orbán felfigyelt az ifjú politikusra, így Szijjártót - miután a ciklusban többször is átalakították a párt kommunikációját - a 2006-os parlamenti választások előtt a Fidesz szóvivőjének nevezték ki. Bár a választáson vesztett a párt, a szóvivőt mégsem váltották le, sőt, kommunikációs igazgatóvá nevezték ki. Stílusával tulajdonképpen iskolát teremtett a párt későbbi szóvivőinek, bár az nem saját találmánya volt. Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori oszlopos tagja használta először 2000-ben a "papagájkommandó" kifejezést a Fidesz kommunikációs módszerére, amelyet mai napig is alkalmaz. Lényege, hogy néhány kiválasztott politikus ugyanazokat a tételmondatokat, szófordulatokat, állításokat ismételgeti egy parlamenti felszólalás, egy sajtótájékoztató vagy egy interjú során, amivel egyrészt a politikai ellenfeleket lehet stigmatizálni - lásd Selmeczi Gabriella pártszóvivő elhíresült nyilatkozatát, amikor 2 perc 42 másodperc alatt 11-szer mondta ki Bajnai Gordon nevét negatív kontextusban -, másrészt ki lehet kerülni a kényelmetlen újságírói kérdéseket.

A módszer hátránya, hogy a szóvivő idővel elhasználódik, vagyis lényegében lejáratódik - a választók csak negatív üzenetekkel, jellemvonásokkal kötik össze a nevét és az arcát -, politikailag annulálja magát. Vagyis hiába lépett elő Szijjártó a Fidesz 2010-es választási győzelme után a miniszterelnök szóvivőjévé - ezzel teljesítve "álmát" - és Orbán egyik legfőbb bizalmasává, nyilvánvaló volt, hogy valamilyen komolyabb megbizatással kell meghálálni a "papagáj" szolgálatát.

Keleti álmok, baráti multik

A kormányfő szóvivőjét 2012 júniusában nevezték ki a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkárává. Már ekkor megkezdődött a kormányzati munka végletes centralizációja - ami idén tetőzött, Lázár János miniszterré való kinevezésével -, azaz a fontosabb feladat-, és hatáskörök elvonása a szaktárcáktól. Szijjártó lényegében átvette a gazdasági diplomáciát a külügyminisztériumtól, és a "keleti nyitás" jegyében elkezdte sorra látogatni azokat a diktatúrákat, autoriter rendszereket és monarchiákat - mint Azerbajdzsán, Belorusszia, Kazahsztán és Szaúd-Arábia -, amelyekkel a nyugati demokratikus országok ideológiailag és/vagy politikailag "nincsenek egy platformon", bár többségükkel azért folytatnak üzleti, kereskedelmi tevékenységet.

Az államtitkár feladatává vált, hogy lerakja egy pragmatikus, nem érték-elvű diplomácia alapjait abban az időszakban, amikor Magyarország az Európai Unió páriájává vált. Az Orbán-kormány ugyanis elképesztő kommunikációs "szabadságharcot" vívott a Brüsszel által bírált jogszabályok és intézkedések védelmében, mint a médiatörvény vagy a különadók. A cél az volt, hogy az ország a politikailag motiváltnak tűnő nyugati befektetők helyett a magyar viszonyokat "nem firtató" keleti országokból szerezzen be friss tőkét, illetve nyisson új piacokat, amivel hosszútávon csökkentették volna a gazdaság nyugati függőségét. Ennek ellenére Szijjártó tárgyalt és kötött "stratégiai megállapodásokat" azokkal a nyugati, multinacionális cégekkel is, amelyek a fideszes retorikában "talicskával tolták ki a pénzt az országból".

Szijjártó államtitkári tevékenysége legalábbis vitatható eredményekkel járt. Miközben például jelentősen nőtt a magyar export Azerbajdzsánba, valószínűleg egy háttéralku eredményeképp 2012 őszén a kormány kiadta a kaukázusi országnak Ramil Safarovot, aki egy budapesti kollégiumban baltával meggyilkolta örmény katonatársát. Safarovot Azerbajdzsánban szabadon engedték és hősként ünnepelték hazájában, ami miatt Magyarország óriási diplomáciai fiaskót szenvedett el. De a stratégiai megállapodások többsége sem járt különösebb eredménnyel, bár a szerződések konkrét tartalmáról alig tájékoztatták a nyilvánosságot. Két év alatt összesen 48 céggel kötöttek ilyen megállapodást, ezalatt mindössze 1877 fővel növekedett az ezeknél a cégeknél alkalmazott munkavállalók száma, ha az elbocsátásokkal csökkentjük a számot. A Magyar Telekommal például idén februárban kötött szerződést a kormány, júliusban viszont kiderült, hogy 1700 embert rúgnak ki a vállalattól.

Pénz számolva

Szijjártó gyors és nyílegyenes karrierjét az is elősegítette, hogy nem voltak jelentős botrányai, "túl gyanús" ügyei, amivel kikezdhette volna a politikai sajtó vagy valamelyik fideszes riválisa. Az államtitkár nem iszik alkoholt, nem dohányzik, rendszeresen sportol (egy dunakeszi futsal-klub igazolt játékosa), 2009 óta házasságban él, felesége állítólag az első komoly kapcsolata volt. Szívesen szerepelt a bulvársajtóban - esküvőjéről a Blikk tudósított -, amely nem is indított ellene támadásokat. A politikus "aszketizmusában" szerepet játszhat szigorú vallásos nevelése, bár a politikai előmenetellel együtt járó luxust és extra juttatásokat az államtitkár sosem vetette meg. 2009-ben éppen a Népszava buktatta le Szijjártót; kiderült, hogy a Fidesz-szóvivő egy olyan luxusautóval, egy Audi A4-essel közlekedett, amelyet az általa elnökölt győri női kosárlabdaklub bérelt számára. A sportegyesület részben közpénzből, Győr városának költségvetési támogatásából működött, bár az autót a klub szponzora bocsátotta az egyesület rendelkezésére. Szijjártó a botrány után visszadta a gépkocsit.

2011-ben az akkori miniszterelnöki szóvivő azzal került a közfigyelem középpontjába, hogy kiderült: miniszterelnöki biztosként és parlamenti képviselőként havi mintegy 2,2 millió forintot keres, miközben akkor már érvényben volt a közszférára vonatkozó kétmillió forintos bérplafon. Az ügy kipattanása után Szijjártó egyik képviselőtársával maga nyújtott be a Háznak egy módosító javaslatot, amelynek elfogadása után 1,2 millióra csökkent a havi fizetése. Az államtitkár vagyona egyébként - valószínűleg a politikusi álláshalmozás következményeképp, hiszen például 2010-ig győri önkormányzati képviselő is volt - 2014-ig folyamatos, stabil növekedést mutatott, legalább is képviselői vagyonnyilatkozatai szerint. Az idei országgyűlési választási kampányban robbant a hír, hogy a bevallás szerint tavaly óta több, mint 15 millió forinttal nőtt az államtitkár vagyona, ami bevallott jövedelme alapján lehetetlennek tűnt. A hivatalos magyarázat szerint Szijjártó "túl jól" forgatta a pénzét, a növekedést kizárólag befektetéseinek köszönheti.

A politikus eleve módos családból származik. Apja, Szijjártó István egy vasútépítő cég ügyvezető igazgatója volt abban az időszakban, 2004 és 2005 között, amikor a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2010-es határozata értelmében kartellezésben vett részt több épitőipari céggel, vagyis a közbeszerzési eljárás alatt egyeztettek a pályázatokban megadott árakról. Csakhogy a GVH szerint a cég együttműködött és információival segítette a vizsgálatot, ezért mentesült a többi céget sújtó, több milliárd forintos bírság alól.