MSZP;Burány Sándor;nemzeti fejlesztési miniszter;Seszták Miklós;

- Burány: Seszták Miklósnak le kellene mondania

Le kellene mondania Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek - ez a véleménye a szocialistáknak. A magyar gazdaság folyamatosan gyengül, miközben a kormány közeli offshore-lovagok pozíciója erősödik, a miniszter is ebből a körből került ki - jelentette ki Burány Sándor.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Seszták Miklósnak egyre másra derülnek ki zűrösebbnél, zűrösebb cégügyei, amelyek a korábbi ügyvédi múltjából erednek. A szocialista politikus szerint a miniszternek nem újabb államosításon kellene törnie a fejét, hanem lemondását kellene fogalmaznia. Burány Sándor kitért arra is, hogy Seszták Miklós nemrégiben jelentette be, hogy az MVM Zrt. 100 százalékban állami tulajdonba kerül, ami mindössze egy százaléknyi tulajdonrész megszerzését jelenti. A költségvetési bizottság elnökének véleménye szerint ennek a tulajdonszerzésnek egyetlen oka lehet, hogy Seszták Miklós és a kormány nem akar tanúkat, nem akarják, hogy beleláthassanak egy állami cég ügyeibe. Ez egy újabb jele annak, hogy az államnak van takargatnivalója.

Burány Sándor azt mondta, a hatalom mindennél fontosabb, de a magyar gazdaság problémái nem fontosak Orbán Viktor miniszterelnöknek és kormányának. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi rangsorában 28 uniós tagállam között Magyarország a 25. helyen áll, emellett a forint folyamatosan gyengül. Véleménye szerint a gazdasági problémák egyetlen okra vezethetők vissza: Orbán Viktorra és kormányzására, ezt az okot kell megszüntetni, hogy Magyarország ismét versenyképes legyen.

 Hamarosan megszületnek a hatástanulmányok az ipari cégek rezsijének a csökkentéséről, így ősszel dönthetnek is a gáz-, és áramtarifa lefaragásokról - ígéri a kormányzat. A szakértők szerint a kormány az állami energetikai társaság, az MVM Zrt. rovására mérsékli majd a díjakat. Később viszont az adózóknak kell majd fizetniük a több százmilliárd forint árkedvezmény költségeit. A vállalati szektor tarifáinak a mérséklése vélhetően az Európai Unió versenyjogi törvényeibe ütközik majd.