Az "illiberális demokrácia" kifejezés megalkotója nem először foglalkozott a magyar kormányfő tusnádfürdői beszédével és a putyinizmussal. Annak idején a politikai elemző egyik 1997-es tanulmányában szerepelt az "illiberális demokrácia", s miután Orbán többször is ezt a kifejezést használta a Bálványosi Szabadegyetemen, Zakaria egyértelművé tette: ő nem pozitív, nagyon is negatív jelzőként használta a fogalmat. Az indiai születésű amerikai újságíró most is megismételte, sosem gondolta, lesz olyan európai vezető, aki az illiberális demokráciát büszkén fogja képviselni. Zakaria ezután részletesen összefoglalta, hogy az új politikai modell, amit Orbán jelentett be, mennyiben és miért hasonlít leginkább Putyin rendszerére. A CNN négyperces riportja, s a szakértő kommentárja szerint a magyar kormányfő bejelentésével, s nyílt törekvésével, hogy az orosz modellt másolja, létrejött a putyinizmus. Ennek elemei a nacionalizmus, a vallás, az államkapitalizmus és a kormány által ellenőrzött média. Orbán pedig ezeket a lépéseket követi: felszámolja az igazságszolgáltatás függetlenségét, korlátozza az egyéni szabadságjogokat, nacionalista terminusokat használ és rászállt a szabad sajtóra.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde egyébként láthatóan nemcsak a politikai, hanem a szakmai közvéleményt is felháborította. Ezt jelzi: Francis Fukuyama, a világhírű amerikai politológus, történész és filozófus is elolvasta Orbán szövegét és hivatalos Twitter-oldalán nem is hagyta szó nélkül azt. Mint írta: "nehéz elhinni, hogy egy európai vezető nyíltan az illiberális demokráciára szólít fel, ahogyan azt Orbán Viktor tette".
Az utóbbi napokban egymást érték a tusnádfürdői beszédet kritizáló nyugati cikkek. A nemzetközi sajtó ugyan csak pár nap késéssel figyelt fel Orbán múlt szombati beszédének főbb üzeneteire, csütörtökön és pénteken azonban külön véleményírásban foglalkozott a magyar miniszterelnök mondataival a The Wall Street Journal és a The Huffington Post, a The Washintgon Post, majd később a The New York Times is. Utóbbi szerkesztőségi állásfoglalásban követelte - hasonlóan a The Huffintton Post írásához - az uniós források felfüggesztését és az EU-szerződés 7. cikkének alkalmazását Magyarországgal szemben.
A hétvégén az európai lapok is ismét foglalkoztak a témával. "Elég" című kommentárjában például a müncheni liberális napilap, a Süddeutsche Zeitung azt írta, hogy Orbán Viktor igazából már régóta nem tud senkit meglepni, ahhoz túlságosan is ismert a jobboldali-nacionalista miniszterelnök provokációinak kiapadhatatlan tárháza. De most még saját magán is túltett, kijelentései után pedig jogos a kérdés: tényleg el kell viselni Orbánt az EU-ban. A lap, ismervén a magyar kormányfő forgatókönyvét, hozzátette: hamarosan valószínűleg következik a kijelentések bagatellizálása, ami idáig is a színpadi előadás részét képezte. Ezek korábban gyakran elegendőek voltak ahhoz, hogy ne kelljen fizetnie olyan kitörésekért és törvénymódosításokért, amelyeknek semmi köze az uniós értékrendhez. "De mit kell még tennie, hogy végre azt mondják neki: Elég! Sürgősen és komolyan fel kell tenni a kérdést Orbánnak, hogy Magyarország az EU része akar-e lenni, vagy sem" - fogalmazott a Süddeutsche Zeitung. A német lap emlékeztetett: az EU-nak nincs kényszerjellege, de a tagságból következik, hogy van egy minimális szint az alapértékek tiszteletben tartására. "Orbán ilyen tiszteletet nem mutat, mert megengedik neki" - írták, hozzátéve, az Európai Néppárt számára is adott a feladat: utat kell mutatnia a politikusnak. "Már régóta esedékes, hogy kihajítsák" - vetették fel.
