Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárásakor, az intézeti felügyelet megszűnte után többek kerültek utcára és orvosi felügyeletet, gyógyszert nélkülözve mai napig ott is élnek. Persze mondhatjuk, hogy nem számottevő a sajtóban közzétett ilyen jellegű atrocitások száma, ám naponta több olyan jelenetnek lehetünk szemtanúi, aminek igenis köze van ehhez.
Megoldás kell, mégpedig sürgősen. Egy idősebb hölgy a 8-as buszon felháborodva panaszolta a mellette álldogáló fiatalembernek: nem lehet úgy utazni a járműveken, hogy ne találkozzunk "elmebeteg" emberekkel. Őt már többször megfenyegették a "bolondok". Mint lapunkban is beszámoltunk róla, A. Áron múlt pénteken a 4-6-os villamos Margit-híd Budai hídfő megállójánál megrúgott egy idős hölgyet, aki a jármű alá esett.
Az idős asszony olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. A rendőrségen a 41 éves férfi nem tagadta bűnösségét, ám szerinte véletlen balesetről van szó. A bíróság a szökés, elrejtőzés, bűnismétlés veszélye miatt rendelte el előzetes letartóztatását. A. ismert volt a környéken, többször felbukkant ott, volt hogy a Margit-körúton vödörrel a fején zaklatta a közlekedőket, s állítólag több éve kezelték.
Egyre több embernél állapítanak meg hazánkban személyiségzavart, amit több szakértő - okkal vagy ok nélkül - az internettel és az anyagi problémákkal hoz összefüggésbe. A hangulat szélsőséges ingadozásával, önértékelési zavarokkal, önkárosító tünetekkel és kínzó érzelmi állapotokkal járó tünetegyüttes súlyos személyiségzavar, ami főként a neurózisokra, és a szociális fóbiára, leggyakrabban a depresszióra, a mániás depresszióra, időnként pszichózisra, valamint ritkán, kisebb mértékben a pszichopátiára emlékeztet.
Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint a borderline személyiségzavar kezelése a legbonyolultabb feladat, amivel egy szakember munkája során csak találkozhat. Becslések szerint a a Föld népességének két-három százalékát teszi ki, nőknél háromszor gyakoribb az előfordulása, mint férfiaknál.
Ugyancsak szinte népbetegséggé lett a depresszió is, amelynek tünetei jelentős szenvedést okoznak a depressziós személyeknek és családtagjaiknak is, gátolják mindennapi életvitelüket, munkavégzésüket. Számos vizsgálat szerint a depresszió fokozottabb életminőség romlással jár, mint számos súlyos testi betegség, mint például a szív- és érrendszeri vagy a daganatos betegségek.
Nem meglepő ennek tükrében, hogy a depressziós személyek kétharmadának vannak öngyilkossági gondolatai, és 10-15 százalékuk el is követi azt. A depresszió nemcsak az öngyilkossági kockázat miatt veszélyezteti az emberek életét. Kedvezőtlenül befolyásolja a testi betegségek lefolyását, kimenetelét, a daganatos betegségek, infarktus utáni halálozási arány nagyobb azok között, akik depressziós tünetektől is szenvednek.
Ennek egyik oka az, hogy a depresszió negatív hatással van a testi egészségre, akár az immunrendszer működésére. A lehangolt, reményvesztett ember kevésbé motivált a gyógyulásra, a kezelésben való együttműködésre is. A depresszióról korábban nem foglalkozó érintettek esetében akár három év is eltelhet a tünetek megjelenése és az első orvoshoz fordulás között.
Azok esetében is legalább egy évet tesz ki a "várakozási idő", akik már hallottak valamit erről a betegségről. A lelki bajokat kezelni kell. A PharmatOnline beszámolója szerint konkrét kiadásokkal számolhattak azok a fiatal hazai egészségügyi közgazdászok, akik a skizofrénia költségeit vették górcső alá. Éves szinten az érintett antipszichotikumokra - amelyek száz százalékos ártámogatásban részesülnek - 17 milliárd forintot költ az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
A vizsgálat tárgyát hét második generációs orális és egy depó antipszichotikum képezte. Kiszámolták, hogy betegenként a gyógyszerfelhasználás átlagos költsége 177-282 ezer forint között mozog, s míg a járóbeteg ellátás költsége betegenként legfeljebb 20 ezer, addig a kórházi kezelésé túllépheti akár a 400 ezer forintot is.
A pszichiátriai betegek kezelésében minden jel szerint nem sikerült átfogó megoldást találni az utóbbi években, az OPNI bezárása szinte végzetesnek tűnik. Az pedig már szociológusokra, pszichiáterekre tartozik, hogy kiderítsék: mi a valódi oka a társadalomban tapasztalható mind nagyobb zavarodottságnak.
