EKB;piac;kamatdöntés;

- Az Európai Központi Bank kamatdöntésére vár a piac

A jövő héten főként szolgáltató- és feldolgozóipari makroadatok befolyásolhatják majd a piacokat, a fő esemény azonban az Európai Központi Bank (EKB) kamatöntő ülése alkalmából kiadott euróövezeti gazdasági helyzetelemzés és monetáris politikai irányvetés lesz.

A hétfő csendes nap lesz a jövő héten, a piacmozgató hírek első hullámára kedden kell csak számítani. A londoni Markit Economics teszi közzé kedden az euróövezeti országok szolgáltatóipari beszerzésimenedzser-indexének (BMI) júliusi alakulását, valamint az összesített, a feldolgozóipari adatokat is magában foglaló euróövezeti BMI-t. Ezek közül nagyobb fontossággal a német szolgáltatóipari BMI, valamint az euróövezeti szolgáltatóipari és összetett BMI bír majd.
A német mutatót elemzők a júniusi 54,6 pont után 56,6 ponton várják.
Az előrejelzések szerint a júliusi euróövezeti szolgáltatóipari BMI a júniusi 52,8 pontról 54,4 pontra, az összetett BMI pedig 52,8 pontról 54,0 pontra javul.

A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági ágazat teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke zsugorodását jelzi. 50 pont felett a nagyobb számérték a növekedési ütem gyorsulására, a kisebb számérték pedig az ütem lassulására utal.
Kedden hozza nyilvánosságra az Eurostat, az EU statisztikai hivatala az euróövezeti kiskereskedelmi forgalom júliusi alakulását. Elemzők 1,4 százalékos éves és 0,3 százalékos havi növekedésre számítanak a júniusi 0,7 százalékos éves növekedés és havi bázison változatlan forgalom után.

Kedden hozza nyilvánosságra az amerikai Institute for Supply Management (ISM) az Egyesült Államok feldolgozóiparának júliusi teljesítményét tükröző beszerzésimenedzser-indexet, az ezen a héten pénteken közzétett júliusi feldolgozóipari BMI kiegészítéseképpen. A feldolgozóipari BMI a várakozásokon felül alakult, 57,1 pontra emelkedett a júniusi 55,3 pontról a várt 56,0 pont helyett. Elemzők a szolgáltatóipari BMI-re szerény mértékű növekedést várnak, 56,1 pontra a júniusi 56,0 pontról.

Az ISM által vezetett feldolgozóipari BMI adatokat szoros figyelemmel követik a piacok, mivel a tapasztalatok alapján viszonylag pontos következtetéseket lehet levonni belőlük az amerikai gazdaság helyzetére és növekedési kilátásaira vonatkozóan. A szolgáltatóipari BMI ebből a szempontból kisebb jelentőséggel bír, mivel a tapasztalatok szerint kevésbé befolyásolja az amerikai GDP alakulását, mint a feldolgozóipari.

Szerdán a német gazdasági minisztérium számol be az ipari megrendelések júniusi alakulásáról. Az adat a feldolgozóipari vállalatokhoz tartós és nem tartós fogyasztási cikkekre érkezett megrendelések összértékét, illetve annak változását mutatja. Az érték emelkedése a német ipari teljesítmény növekedésére utal. A tapasztalatok szerint a várakozásokat meghaladó értékek erősítik, a várakozásoktól elmaradó értékek pedig gyengítik az euró árfolyamát.

Májusban a német ipari megrendelések 5,5 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, az előző havihoz képest viszont 1,7 százalékkal csökkentek. Elemzők júniusra 0,5 százalék havi növekedést várnak, az éves változásra nincs előrejelzés.

A szerdán esedékes adatok közül a közvetlen régiónk befektetői megítélésére befolyással lehet a cseh ipari termelés júniusi alakulása.
A jövő hét fő eseménye azonban az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki kamatdöntő ülése lesz. Elemzők szinte bizonyosak benne, hogy az EKB nem változtat 0,15 százalékos alapkamatán még annak ellenére sem, hogy az ezen a héten nyilvánosságra hozott júliusi euróövezeti CPI adat az előző havi és a várt 0,5 százalék helyett mindössze 0,4 százalékos éves növekedést mutatott, a legalacsonyabbat 2009 októbere óta, messze az EKB inflációs célja alatt.

Az EKB döntéshozói még egy kis időt adnak maguknak ahhoz, hogy felmérhessék a júniusban bejelentett ösztönző intézkedések hatékonyságát. Elemzők szerint az EKB fő üzenete most is, mint hagyományosan az lesz, hogy készségét fejezi ki minden további intézkedés meghozatalára arra az esetre, ha a hitelezés, a növekedés és az infláció fellendítésére már meghozott intézkedései nem váltanák be a hozzájuk fűzött reményeket.

Csaknem 89 ezer új és használt lakást értékesítettek tavaly Magyarországon, így a teljes lakáspiaci forgalom mintegy 3,2 százalékkal nőtt az előző évihez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai tükör című friss kiadványából.