A két éves kamatcsökkentési ciklus lezárása jó alkalmat teremtett a jegybank stábjának arra, hogy megvonja ennek az időszaknak a mérlegét. Az MNB honlapján megjelent tanulmányában Palotai Dániel és Horváth Dániel arról írnak, hogy a jegybank kamatcsökkentési ciklusa és más nemzetközi és hazai gazdasági fejlemények következtében érdemben csökkent a forintban kibocsátott állampapírok hozamszintje. Az államháztartás nettó pénzforgalmi szemléletű forint kamatkiadásai elsősorban a kamatcsökkentés miatt kialakult csökkenő hozamszint nyomán - minden egyéb hatást kiszűrve - 2014-ben 100 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak, mint 2012-ben. Az elmúlt két évi kamatcsökkentés a legerősebben a rövid futamidejű állampapír-hozamokban éreztette hatását, ott ahol az államadósság jelentős része koncentrálódik.
A tanulmány szerzői nem tagadják, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyarországi hozamcsökkenés kiemelkedő. A hozzánk hasonló adottságú Lengyelországban az állampapírok hozamszintje csak feleakkora mértékben csökkent, mint Magyarországon az elmúlt két évben, vagyis a magyar államháztartás kamatterheinek mérséklődésében érdemi szerepet játszottak a jegybank kamatcsökkentő lépései. Ugyanakkor pénteken az MNB-szemle legfrissebb számában megjelent egyik tanulmányban arról olvashatunk, hogy a jegybank szakértőinek becslése szerint ha a két éves időhorizonton 1,0 százalékponttal csökken az alapkamat, akkor a bankrendszer jövedelmezősége 26,9 milliárd forinttal, vagyis évi 13,45 milliárd forinttal lesz alacsonyabb.
A szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy az 1,0 százalékpontos alapkamat okozta hatásokat nem lehet automatikusan öttel megszorozni, ha közel 5,0 százalékpontos volt az alapkamat-csökkentés. Az általunk megkérdezett banki szakemberek szerint azonban nyugodtan számolhatunk azzal, hogy a kamatvágások következtében összességében 80-100 milliárd forintot vesztettek 2012. augusztusa óta a vállalati és háztartási hitelezésen. A legnagyobb negatív eredmény 7,4 milliárd forint volt. Lapunk megkérdezte az MNB szakértőit, hogy miért nem a tényleges kamatvágás hatásával számoltak ki, miért az elméleti 1,0 százalékponttal. Megtudtuk, hogy ilyen döntés született: ezt az elemző munkát kellett elvégezniük.
A forint a várakozásoknak megfelelően pénteken délután is a gyenge "arcát" mutatta, alig valamivel volt alacsonyabb az euró árfolyama 314 forintnál. Az MNB- Szemle bemutatóján Palotai Dániel ugyanakkor úgy vélekedett, hogy ennek még nincs hatása az infláció növekedésére. A jegybank ügyvezető igazgatója szerint csak akkor kell a pénzromlással érdemben számolni, ha tartósan veszít erejéből a magyar deviza, 3-5 forintos árfolyamnövekedés, amely néhány napig tart, nem ad aggodalomra okot. Ugyanakkor, ha huzamosabb ideig nem lesz korrekció, akkor a jegybank szeptemberben esedékes inflációs jelentésében fejtik majd ki véleményüket a kilátásokról. (Közismert, hogy az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de Pleschinger Gyula Monetáris Tanács tag már idén márciusban kijelentette, hogy kamatcsökkentés alacsony mértéke is exponenciális kockázatot jelent. Ezt követően még négyszer vágtak a kamaton ..)
