Izrael;Gázai övezet;légicsapások;ENSZ-iskola;Dzsabalíja menekülttábor;

Gázában tragikus a humanitárius helyzet, nemcsak az épületek, az ivóvízvezetékek is megsemmisültek FOTÓ: RUROPRESS/GETTY IMAGES/

- Romokban a Gázai övezet

Folytatódtak a harcok a Gázai övezetben, az izraeli haderő több célzott légicsapást intézett különböző célpontok ellen. Tovább nőtt az áldozatok száma, újabb menedékhelyként használt ENSZ iskolát ért találat. A világszervezet szakértői fegyverraktárat fedeztek fel egy általuk működtetett iskolában. Délután Izrael négy órás, korlátozott humanitárius tűzszünetet hirdetett. 

Már második éjszaka, keddről szerdára virradóan Izrael fokozott erővel, folyamatosan támadott célpontokat a Gázai övezetben. Ismét találat ért egy ENSZ iskolát, a tüzérségi támadásban 20 személy halt meg.

Az iskola a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalíja menekülttáborban állt és az ENSZ palesztin menekültekért felelős ügynöksége, az UNRWA működtetette, és akárcsak a többi hasonló létesítmény, a harcok ideje alatt óvóhelyként is szolgál.

Az UNRWA 83 iskolát működtet a Gázai övezetben, amelyekben adataik szerint 180 ezer palesztint szállásoltak, akik a bombázások elől menekültek el. Július 24-én szintén találat ért egy ENSZ iskolát. Az izraeli hadsereg azt állítja, rakétákat tároltak az épületben, a benne tartózkodókat felszólították a távozásra, az áldozatok nem izraeli lövedéktől haltak meg.

Izrael azzal vádolja a Gázai övezetet irányító Hamászt, hogy a palesztin lakosságot élő pajzsként használja, a rakétakilövő állásokat templomok, mecsetek és iskolák udvarán állítja fel, a műveleti központokat pedig ezekben az épületekben rendezi be. A hadsereg belső vizsgálatot indított mindkét ENSZ iskolát ért találat után. A tegnapi bombázásra azért került sor, mert a Hamász támadásokat indított egy, a lányiskola mellett kiépített állásából.

Az ENSZ szakértői fegyverraktárat fedeztek fel egy általuk működtetett iskolában. A világszervezet élesen bírálta emiatt a palesztin szélsőségeseket, akik "megsértették intézményeink függetlenségét". Ez már a harmadik ilyen eset volt. A nemzetközi közvélemény azonban egyre inkább Izrael ellen fordul a palesztin civil áldozatok számának emelkedése miatt.

A konfliktus július 8-i kitörése óta 1260 palesztin vesztette életét, 7000-en megsérültek. Az izraeli hadsereg 53 izraeli katona és három polgári személy halálát jelentette. Egy friss felmérés szerint Izrael lakóinak 86 százaléka támogatja a hadműveletet, nem akar tűzszünetet, hanem folytatná a hadműveletet az ország ellen állandó rakétatámadásokat indító Hamásszal szemben.

Izraelnek nincsenek támadó szándékai

Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke Izraelből nyilatkozott lapunknak. Elmondta, útjának célja, hogy szolidaritásáról biztosítsa azokat, akik elszenvedik a fegyveres konfliktust, és tapasztalataival igyekezzen eloszlatni azokat a magyarországi és európai tévhiteket, amelyek Izraelt agresszornak akarják beállítani. A metodista közösség elnöke nem először jár a térségben háború idején, azzal a céllal is, hogy izraeli fiatalok magyarországi látogatását szervezze meg. Az idén már tizedik alkalommal jönnek hozzánk, ezúttal főleg a háborús övezetté vált Askelónból, a Gázai-övezet határán lévő Szderótból.

Iványi szerint a háború miatt Európa-szerte erősödő zsidóellenesség annak köszönhető, hogy az eseményektől távol nem ismerik a részleteket. A lelkész leszögezte: Izrael államnak nincsenek ellenséges szándékai a szomszédos országokkal szemben, csupán a Hamásszal harcol, amely "zsidómentesíteni" akarja a térséget.

Azzal kapcsolatban, hogy a harcoknak sok gyermek is áldozatául esik, a lelkész Benjámin Netanjahu miniszterelnököt idézte, aki azt mondta, hogy "Izrael rakétáival a gyermekeket védi, a Hamász pedig a gyermekekkel védi rakétáit". Azt a tényt pedig, hogy a Hamász szándékosan lakott területekre telepíti a fegyvereit, figyelembe kellene vennie azoknak, akik nemzetközi bíróság elé akarják idézni "emberiesség elleni bűntettek" címén Izraelt, szögezte le Iványi.

Orbán Viktor nagy vihart kavart tusnádfürdői beszédében Kínát és Oroszországot nevezte meg példaként. Nem ez az első alkalom, hogy az Európai Unióval szembeállítja a nem éppen demokratikus berendezkedésű Kínát. Mennyire tekinthető mintának a távolkeleti ország akár gazdasági, akár politikai szempontból?