A MÁK összesen 196 jelölt elszámolását nem tudta részben vagy egészben elfogadni, ebben pedig már benne vannak azok is, akik nem adták be időben a dokumentumokat. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik ellenőrizhető képviselőnél találtak valamilyen kifogást, mivel csak azt az 598 egyéni jelöltet tudták vizsgálni, akik nem ajánlották fel a pártjuknak az egymillió forintos állami támogatást. Így összesen 233 millió forint visszafizetését írta elő az államkincstár, de még változhat a végösszeg, amelyet adószerűen hajtanak be.
A parlamenti pártok közül a Jobbik jelöltjei hibáztak a legtöbbet, 22 jelöltjük bukta el a vizsgálatot. A baloldali ellenzéki pártok, a választási szövetségben indult MSZP, Együtt-PM és Demokratikus Koalíció tömörülésnél hat szabálytalankodót találtak, a Fidesz-KDNP-nél négyet. A legtöbb gond a Magyarországi Cigány Párt jelöltjeinél volt a Magyar Államkincstár szerint: 61 jelöltjükből 41 bukott az elszámolásnál.
A MÁK azt is közölte, a legjellemzőbb szabálytalanságok között voltak olvashatatlan számlamásolatok, vagy nem egyeztek a számlán és a számlaösszesítőn a számok, a felhasználás nem volt kellőképpen megindokolva, vagy nem a jelölt írta alá a dokumentumokat. De előfordultak kampányidőszakon kívüli számlák is. Azt viszont, hogy pontosan mire költötték az egyéni képviselőjelöltek az államtól kapott egymillió forintos támogatásukat, nem árulja el az államkincstár, még akkor sem, ha ez volna az egyetlen mód arra, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon arról, mire költötték az érintettek az adómilliókat.
A jelöltek ugyanis kincstári számlára kapták a pénzt, és kincstári kártyát kaptak mellé, amiről nem lehetett készpénzt felvenni, így elvileg minden egyes költségük ellenőrizhető. A Transparency International ezért beperelte a MÁK-ot, de a bíróság egyelőre a tárgyalást sem tűzte ki.
