- Történelem alulnézetből

Negatívabb szereplőnek tartják a magyar történelemben a fiatalok Gyurcsány Ferencet, Orbán Viktort és Bajnai Gordont, mint Adolf Hitlert. Egyebek közt ez derült ki a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) tavasszal készült közvélemény-kutatásából, amely a hazai 18 és 30-32 év közötti fiatal felnőttek történelemképével, valamint a nemzeti örökséghez, illetve emlékezethez fűződő viszonyával foglalkozott. A reprezentatív (településtípus, régió, nem, iskolai végzettség) felmérésben kérdőívvel összesen 1204 fiatalt kerestek meg, s két csoportos interjú is zajlott.

A kutatás összefoglalója szerint az átlagos magyar fiatal "némileg alultájékozott", de fontos számára a történelem, háromnegyedük érdeklődik iránta. Ugyanakkor közéleti kérdésekben nem szívesen foglalnak állást, a politikával szemben tartózkodók. Ennek jelei a történelmi személyiségeket megítélő két kérdésre adott válaszok is (lásd táblázatunkat). "A pozitív vagy negatív történelmi szereplőkre vonatkozó kérdés nyitott volt, vagyis a kérdezőbiztosok - az interjúkban - a válaszolók által említett első három nevet jegyezték fel" - mondta lapunknak Papp Gábor. A NÖRI főosztályvezetője szerint ezért történt, hogy a felsorolásokba bekerült magyar és külföldi személy, költő, valamint jelenleg is aktív politikus. A válaszolók a pozitív személyiségeket a távolabbi történelmi időkből, történelmi tanulmányaikból merítették, míg a negatívokat - Koppány kivételével – a 20. század és a közelmúlt közéleti eseményeiből - mondta Papp Gábor.

Az, hogy a negatív szereplők közé éppen a fent említett három aktív politikus került, a fókuszcsoportos interjúk egyik nagy hátrányából is fakadhat. A szakirodalom szerint a csoporttagok jelenléte, véleménye, elvárása blokkolhat embereket véleményük őszinte kifejezésében. Egy erős személyiség lenyűgözheti a csoport többi tagját, akik visszahúzódnak, vagy elkezdenek vele egyetérteni, eltitkolják nézeteiket. Ez pedig belpolitikai témák felvetődése esetén - ha valaki például bedobta a "kalapba" Orbán vagy Gyurcsány nevét - nagyon gyakori jelenség a hétköznapi, munkahelyi beszélgetésekben is. Nem csoda, hogy a pozitív szereplőknél 14 százalék, a negatív szereplőknél pedig 50 százalék volt a nem válaszolók aránya.

Ez a tanulmány szerint arra enged következtetni, hogy a fiatalok elutasítóak az aktuálpolitikával szemben, de "nyitottak a pozitív történelmi példák iránt". Ennek azonban némileg ellentmond, hogy Horthy Miklós a pozitív és negatív csoportban is bekerült az első tízbe. Ez arra utalhat, hogy a szinte mindig átpolitizált ünnepi megemlékezésekre a fiatalok csaknem fele egy évnél ritkábban jár. A megkérdezettek egyharmada évente egyszer vesz részt valamilyen megemlékezésen. A fiatalok 8 százaléka életében egyszer, 13 százaléka még soha nem volt ilyen rendezvényen. A legtöbb nemzeti ünnepnapot a nagy többség ismeri, de a megkérdezettek 37 százaléka nemzeti ünnepnek tartja a pünkösdöt, 28 százaléka pedig a karácsonyt is.