Tegnap Munkácson kezdődött több száz fős tiltakozás az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen. A Csap-Kijev főútvonalat már két napja lezárva tartják a tüntetők. Napok óta Kárpátalján több helyen, ukrán-magyar vegyes lakosságú falvakban is, útlezárásos tiltakozásokra került sor.
A tüntetők kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást. Hét végén a csernyivci románok tüntettek ugyanezen okból kifolyólag.
"Kárpátalja, ne háborúzz!" jelszóval több száz, az ukrán hadseregbe behívott tartalékos női hozzátartozója vonult a munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete elé. Azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe.
A tiltakozók a magyar nemzetiségű polgármestert azzal fenyegették meg, hogy lezárják a nemzetközi vasútvonalat, ha Lengyel Zoltán nem tárgyal velük. Az elöljáró a tüntetőkkel közösen a "kényszermozgósítás" leállítását követelő beadványt fogalmazott meg Petro Porosenko ukrán elnök felé.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere Facebook oldalán Beregszász lakosságához fordult kéréssel a város és Beregvidék békéjének megőrzésért. Hangsúlyozta: a hatályos törvények szerint a helyi hatóságoknak együtt kell működniük a hadparancsnokságokkal.
Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozás kapcsán azt állította, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, amelyek így próbálják destabilizálni a helyzetet Kárpátalján. Bár mindenféle rémhírek keringenek a behívandó tartalékosok számáról, a megyei hadkiegészítő parancsnokság hadititokra hivatkozva nem közli a pontos számot.
Délután a Munkácsi járásban ideiglenesen felfüggesztették a részleges mozgósítást - jelentette ki Olekszandr Moskovszkij alezredes, a Munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság katonai biztosa. Elmondása szerint a hadkiegészítő parancsnokság és a városi hatóságok képviselői kompromisszumot kötöttek a kárpátaljai részleges mozgósítás kérdésében.
A csernyivci románok hét végi tiltakozása nyomán a bukaresti külügyminisztérium közleményben fordult Kijevhez. Románia elvárja az ukrán hatóságoktól, hogy a lakosság körében végzett katonai mozgósítás során ne alkalmazzanak szelektív szempontokat, amelyek etnikai diszkriminációhoz vezethetnek - fogalmaz a dokumentum.
A lakossági indulatokat több dolog fűti. A nyugati országrészben nem tetszik, hogy a kelet-ukrjani menekülteket nem sorozzák be, dolgozniuk sem kell, miközben sokasodnak a megszorítások. Múlt hét pénteken a pénzügyminiszter-helyettes meglebegtette az 1,5 százalékos hadiadó lehetőségét a fegyveres erők finanszírozásának biztosítása érdekében.
Vélhetően nem a háború ellenes hangulat mérséklése irányába hat az sem, hogy a 2014-es költségvetés módosítását javasolta a kormány, azért hogy a hadsereg és a Nemzeti Gárda támogatására a tervezetten felül további 9,1 milliárd hrivnyát lehessen fordítani.
A múlt csütörtökön lemondott, hétfőn pedig tisztségébe visszatért kormányfő, Arszenyij Jacenyuk szerint ezenkívül 3,3 milliárd hrivnyát terveznek folyósítani a keleti területek helyreállítására - jelentette Tsn.ua internetes hírportál. Ez a bérek 1,5 százalékát vonná el.
A hadsereg morálja is romlik. Arszen Avakov belügyminiszter tegnap Facebook oldalán jelentette be, hogy a dezertőrök és rendvédelmi árulók pótlására legalább 20 ezer főre van szükség.
