működés;NGM;

- Már működik a bankszanálási alap

Megtartotta alakuló ülését a Szanálási Alap igazgatótanácsa, miután hatályba lépett az Országgyűlés által július 4-én elfogadott, úgynevezett bankszanálási törvény - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A hitelintézetek és befektetési vállalkozások által feltöltendő pénzalap célja, hogy az adófizetők helyett a szektor szereplői önmaguk finanszírozzák a bajba jutott intézmények helyzetének rendezését. A Szanálási Alap irányító testületének egy tagját a nemzetgazdasági miniszter, két tagját a Magyar Nemzeti Bank elnöke jelölte ki, míg a negyedik tag az Országos Betétbiztosítási Alap mindenkori ügyvezető igazgatója.

A törvény értelmében a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásnak kötelező csatlakozniuk az alaphoz. Az érintett pénzügyi intézményeknek augusztus 21-ig kell beküldeniük csatlakozási nyilatkozataikat az alaphoz. A csatlakozási díj a tagok jegyzett tőkéjének a 0,05 százaléka, amit két részletben kell megfizetniük: szeptember 4-ig a jegyzett tőkéjük 0,01, majd október 20-ig a 0,04 százalékának megfelelő összeget kell átutalniuk az alap számlájára.

Az uniós elvek szerint megalkotott törvény 2014. július 21-én lépett hatályba. A Szanálási Alap hozzájárul a pénzügyi közvetítői rendszer biztonságos, megbízható működéséhez, a stabilitás fokozásához. A törvény egyik alapelve, hogy a nehéz helyzetbe került intézményekben a kritikus funkciók mindig fenntarthatóak maradjanak, így a szanálás a fizetésképtelenségi eljárással szemben előnyös alternatíva legyen. A másik alapelv szerint a kisbetéteseket nem érheti veszteség: a százezer euró alatti betéteket a betétbiztosítási keretrendszer továbbra is védi.


gjé \ gtr

Csak az alacsony viszonyítási alapnak köszönhetően látványos a lakásépítés növekedése az első félévben a tavalyi adatokhoz képest. Idén az első hat hónapban összesen 3265 új lakás épült, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek száma 4009 volt, ez 18 százalékos növekedés. Az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29 százalékának felel meg - közölte a KSH.