Először 1974-ben használta a ŠKODA az RS rövidítést, mint modelljelölést. A ŠKODA 180 RS és a 200 RS modelleket tekintjük az „Ős-RS” modelleknek. Fejlesztésük hátterében az az igény állt, hogy magasabb presztízsű és több versenyautóval felálló versenysorozatban méresse meg magát a márka illetve nemzetközileg elismert márkák kihívója legyen a versenypályákon.
Csupán fél év előkészület után a ŠKODA 1974 tavaszán bemutatta három szuper-sportautóját (egy 180 RS és két 200 RS modellt), amelyek még ugyanebben az évben júniusban egy hivatalos motorsport versenyen, a ŠKODA Rally-ként ismert bajnokságban vettek részt. „A ŠKODA 180 RS és 200 RS modellek belépőt jelentettek a márkának a legmagasabb versenyosztályba.” – jelentette ki Michal Velebný, a ŠKODA Múzeum restauráló műhelyének vezetője.
Ennek a tűzgolyónak a motorházteteje alatt egy kétliteres, 120 kw (163 LE) teljesítményű motort találunk felül elhelyezett vezérműtengellyel. A ŠKODA 200 RS legnagyobb sebessége 210 km/h volt. Kiemelkedő gyorsulása és magas végsebessége mellett kitűnő vezethetőség jellemezte köszönhetően az újonnan kifejlesztett hosszlengőkaros hátsó futóműnek . A váltó a Porschétól érkezett.
A 200 RS modellel kapcsolatos pozitív tapasztalatok alapján a döntéshozók gyorsan belátták, hogy szükség van egy, a motorsport területén széles körben bevethető járműre. Egy évvel később, az 1975-ös versenyévadban megjelent a ŠKODA 130 RS a nemzetközi autóversenyek színpadán, amelyet hat kitűnő motorsportos év követett.
A ŠKODA 130 RS korának egyik legsikeresebb versenyautója volt és kemény ellenfélnek számított mind a rally, mind az egyéb versenyek világában egészen az 1980-as évek kezdetéig. Rengeteg motorsport rajongó ismeri a 130 RS-t, mint a „Kelet Porschéját”. A 130 RS sikerei erőteljesen formálták a ŠKODA hírnevét a motorsport világában és mind a mai napig hatással vannak a márka megítélésére.