Lehet-e egy pólólopás miatt, nem hogy előzetes letartóztatásba kerülni, de egy éven át benne is maradni? Magyarországon lehetséges: egy 17 éves fiút tizenkettedik hónapja tart a kényszerintézkedés alatt a Budapest Környéki Járásbíróság. A vád csoportos rablás: K. Renátó ugyanis az ominózus esetnél nem egyedül volt. De két társa mellett inkább csak rosszkor volt rossz helyen: még a sértett kisfiú szerint sem fenyegetett, és a pólót sem ő vette el.
Az eset tavaly augusztusban Piliscsabán történt: egy három fős, hangoskodó társaság kiskorúakkal került szóváltásba, a vád szerint provokálták, fenyegették őket a nagyobbak. Teljesen hiába, a kisgyerekek inkább - tartózkodva a tettlegességtől - távoztak az Erdész kert nevű szórakozóhelyről. A három nagyobb fiú követte őket a Temető utcáig, ahol valamelyikük kinézte az egyik fú pólóját, aki, miután "újból bántalmazással fenyegették meg", oda is adta.
A vádból nem derül ki, hogy a vádlottak közül ki fenyegetett, ki volt a durvább; a rövid irat többes számban fogalmaz, eszerint "a gyanúsítottak a sértett pólóját követelték". Akkor viszont már konkrétan nevet említ, amikor azt rögzíti, hogy öt nappal később K. megpróbált kapcsolatba lépni a sértett fiú édesanyjával, hogy a pólót - érezve, hogy ebből később még gond lehet - visszajuttassa: az anya nem volt hajlandó találkozni vele, de a ruhadarab K. rábírására vádlott-társán keresztül, mégis visszakerült. A kár, ami a vád szerint 15 ezer forint volt, megtérült.
Az, hogy a társaság erőszakkal vagy fenyegetéssel vette-e el a fiú pólóját, nem egyértelmű - ezt a járásbíróságon nemrég indult per deríti fel -, így az sem, valóban csoportos rablás történt-e. Állítólag még azt is felajánlották a kiskorúnak, hogy fizetnek a pólóért. Ám, mint ahogy a Helsinki tájékoztatta lapunkat, amikor a srác visszakapta a pólóját, a büntetőeljárás már megindult, és a bíróság már elrendelte K. Renátó előzetesét, vagyis ennek már nem volt jelentősége.
Egy év óta gyakorlatilag ugyanazzal az indokkal hosszabbítják meg az intézkedést: vagy megszökne, vagy mepróbálná megfélemlíteni a tanúkat. A bíróság ugyanis - mint nyilatkozta Tóth Balázs, a Helsinki jogásza - már a csoportos garázdaságnál is szinte azonnal előzetest rendel el, egyéni körülményeket alig mérlegel. A fiatalkorú K. büntetlen előéletű, sérülést sem okozott; vallomást is tett, és mivel a kár megtérült, különösen furcsa a hosszú kényszerintézkedés, mint Tóth fogalmazott: "a mi praxisunkban az egyik legdurvább ilyen eset".
A bíróság utóbb még attól is eltiltotta K.-t, hogy a sajtóval beszéljen, az ugyanis "veszélyeztetné a büntetőeljárás sikerét". Miközben egyrészt a nyomozás már lezárult, másrészt a Helsinki szerint nem is tudhatja a bíróság, miről beszélne a nyilvánosságnak.
Az Emmi felügyelete alatt álló Budapesti Javítóintézetben előzetesét töltő, családjával egyébként mélyszegénységből jövő K. nem haszontalanul töltötte az időt: már szakmát tanult, a Szőlő utcai intézetben pedig sikeresen leérettségizett. A bíróság nem hajlott az enyhébb fokozatú lakhelyelhagyási tilalom elrendelésére.
Mindezek alapján az előzetes fenntartása egy ilyen esetben érthetetlen a Helsinki szerint: nemcsak a hazai jogot, hanem az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti. Ezért K. a strasbourgi bírósághoz fordult.
"Az egyéni körülmények figyelmen kívül hagyása, a szűkszavú döntések sora, a fellebbezések elbírálásának elhúzódása, az alternatív intézkedések alkalmazhatósága érdemi vizsgálatának hiánya, és mindez különös tekintettel az eltelt időre és a lezárt nyomozásra, bizonyosan jogsértő" - sorolták aggályaikat a jogvédők. A rablás ügyét szeptemberben tárgyalja tovább a bíróság.
