2008-ban még nem is sejthették, mit hoz az Orbán-kormány külpolitikája. 2014-ben pedig már le is mondtak arról, hogy megvitassák. Amerikában, az amerikaiak Orbánnal. A miniszterelnök 6 éve nem tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Ott, ahol bőkezűen mérik a szabadságot. Ott, ahol ugyan fiatal az állam, de annál nagyobb a demokrácia.
2010-ben Orbán külügyminiszterének egyik legfontosabb küldetése az amerikai elnökkel való Orbán-találkozó összehozása volt. Az a külügyminiszter már rég nem igazgatja a külügyeinket, igaz, amikor hivatalában volt, akkor sem igazán ő mozgatta a szálakat. Fellegi Tamás és az állami pénzzel gazdagon kistafírozott alapítványa pedig más sem csinál évek óta Amerikában, mint lobbizik, alkukat köt, egyengeti a Fidesz rögös útjait és cselezi politikai balfogásait (bárcsak balosak lennének!), és még így sem sikerült bekúsznia a Fehér Ház előszobájába. Az oroszok persze már régóta a spájzban vannak nálunk. (Talán emiatt sem!)
Több forrásból tudjuk, hogy komoly szervezés előzte meg Orbán Viktor őszi washingtoni útját. Beindult a gépezet, amelybe April Foley volt budapesti nagykövettel együtt sokan beletettek apait-anyait, hogy Orbán Viktor leülhessen az ovális iroda foteljába Obama elnök mellé.
Csakhogy ehhez meg kellett volna hallani a nagykövetség és a washingtoni külügy számos, mindig szép selyempapírba csomagolt és masnival átkötött üzenetét. Hiába szólt ki a külügy vagy minisztere az egyházügyi törvény, a médiatörvény, az alkotmány, az emberi jogok, a szólásszabadság, a kisebbségvédelem, a német megszállási emlékű kapcsán, süket fülekre talált.
De nem kell nekünk bemutatni ezt a kormányt. Az ellenzék soraiban mindannyian tudjuk, egy cél hajtja: az orbáni autokrácia tökélyre fejlesztése. Na, erre nem vevők a tengeren túl. Párbeszédnek itt már nincs helye. Itthon meg hiába erőltetik ugyanezt a párbeszédet a pártok és a civilek, Orbán fütyül rá. Hát most rá is fütyülnek. Csakhogy ez nem jó az országnak.
Nem jó, hogy Orbán Viktor nem mer elmenni úgy egy washingtoni egyetemre vagy egy politikai (még csak nem is demokrata, hanem republikánus-konzervatív) agytrösztbe, hogy utána kérdezni lehessen. Nem jó, hogy nem csak Obama, de még Joe Biden alelnök, sőt még a külügyminiszter, John Kerry sem fogadja, akinek nagyanyja magyar volt. Egy közös téma pedig így már lenne!
Jó viszont, hogy a baloldali ellenzéket szívesen fogadják. Mert ők vállalják a vitákat, sőt még konzervatív thinktank-ekbe is elmennek (ott nyitottabbak az oroszellenes véleményekre). Jó, hogy szóba állnak velük Obama tanácsadói. Jó érezni, hogy ők is a mi demokráciánkban érdekeltek. Mert tudják, a Fidesznek lejtett a pálya áprilisban, és nem lesz ez másként ősszel sem. Tudják, amit mi nap mint nap megtapasztalunk. Csak ennél többre, intenzívebb párbeszédre lenne szükség az ellenzékkel. Olyanra, ami nemcsak a vájtfülűekhez jut el, hanem a tévénézőkhöz és a rádióhallgatókhoz is. Csakhogy itt megint van egy bukkanó: a közmédiát a kormány tartja ellenőrzése alatt.
És a kör bezárult. De legalább nem fog lyukat beszélni Orbán az amerikaiak hasába. S már ez is nagy eredmény nekünk.