Nincs könnyű helyzetben a jegybank, amikor a készpénzkímélésre búzdít. Pedig a készpénz mennyiségének és forgalmának csökkentése forintosítható gazdasági érdek. A jegybankban ezen dolgozunk, erre állandóan figyelünk a különböző szabályok, rendszerek létrehozásakor, támogatásakor - jelentett ki Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke az InfoRádió műsorában.
A jegybank e törekvésének azonban meglepő módon éppen kormány az egyik legfőbb kerékkötője. Másfél évvel ezelőtt uganis az állam elkezdte adóztatni a banki tranzakciókat, mint a pénzfelvételt, az átutalást. A pénzintézetek ezeket a terheket - mert tehették -, az ügyfelekre hárították. Ez a lépés fogyasztókat egyértelműen a készpénzhasználat felé terelte. A kormány mindezt fokozta azzal, hogy idén februártól 150 ezer forintig havonta kétszer illetékmentesen lehet pénzt kivenni az ATM-ből, bankból.
Magyarországon egyébként is nagy hagyománya van a készpénzhasználatnak. Míg például Nagy-Britanniában és Svédországban a kártyás fizetés aránya mintegy 70, a készpénzesé pedig alig 30 százalék, Magyarországon ez pont fordított. Pedig egyértelmű, hogy a készpénzkímélő eszközökkel való fizetés lényegesen olcsóbb az egyén és a vállalatok számára is, össztársadalmi szinten mért hasznossága pedig a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát is kiteheti egy évben. Emellett a feketegazdaság ellen is hat, hiszen a kártyás fizetés nyomon követhető mind a fizetőnél, mind az elfogadónál - emelte ki az MNB alelnöke.
A kormány fentebb említett "kápé-t segítő" intézkedései hatására ez év első negyedévében 140 milliárd forinttal nőtt a lakosság forint-készpénzállománya. A növekedés a tranzakciós illetéknek nevezett adó 2013. januári bevezetése óta töretlen, azóta 2309 milliárd forintról 2700 milliárd forintra - összesen tehát 400 milliárd forinttal - nőtt a lakosság által használt készpénz. Korábban inkább stagnálás vagy csak jóval lassabb növekedés volt a jellemző.
A készpénzzel csak a baj van, ellophatják, költséges előállítani, szállítani kell, néha lecserélni, ráadásul koszos is - fejtette ki véleményét Kerezsi Tibor Szabolcs, a bankmonitor.hu elemzője. A készpénzműveletek költsége éves szinten mintegy 200 milliárd forintot tesz ki. Ezzel szemben a számlapénz költsége nemzetgazdasági szinten a készpénzhez képest marginális. Nem csoda, hogy több kormány (svéd, izraeli) is felvetette az ötletet, hogy soha többé ne bocsássanak ki készpénzt. Ez fehérítené a gazdaságot, és az adóelkerülés is nehezebb lenne általa.
Banki ügyfélként a kártyák és a tranzakciók után fizetendő díjak, míg kereskedői oldalon a forgalom után, esetleg tranzakciókat, vásárlásokat sújtó jutalékok azonban mind-mind drágítják a bankolást. Optimális esetben viszont ezek a költségek alatta maradnak a készpénzkezelés (felvétel, szállítás, tárolás, őrzés) díjának - mutatott rá Kerezsi. Idézte saját adatgyűjtésük eredményét: hazánkban a forgalomban lévő készpénz GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben 9,7 százalékot tett ki (Svédországban mindössze 2,7 százalékot), viszont 2013-ra ez az arány 10 százalék fölé kúszott, vagyis távolodtunk a készpénzmentességtől.
A bankmonitor.hu szakértője kifejtette, hogy felmérésük szerint a számlák 13 százalékánál terhelnek fix, vagy más 0,3 százalékos, legfeljebb 6000 forintos díjat. Véleménye szerint a kormány azzal segíthetné a készpénzmentesség elterjedését, ha ugyanakkora díjjal terhelné a kártyás és a készpénzforgalmat, így lehetőséget kínálva a pénzügyeiket tudatosan intézőknek, hogy dönthessenek. Jelenleg a havi kétszeri 150 ezres, ingyenes kp felvétel miatt összességében kedvezőbb a készpénzes vásárlás.